Muzzy in Gondoland

Published on 2009. June 28. in aca-fan. 1 Comment Tags: , .

Asszem az a generáció vagyunk, akinek az első egész angol mondata a save, new game, high score szavak megtanulása után a következő lehetett:

I’m Muzzy. I eat clocks.

Valamit nagyon jól csinálhatott az 1986-ban indult Muzzy in Gondoland nyelvoktató rajzfilm, hogy mai napig emlékszünk az óraevő szörnyre, az oroszlánysörényű királyra, a zenére, amire a bringázó-kávézó Menő Manó-klón tekert, meg a valószerűtlenül bonyolult történetre. A sorozat mozgatórugója ugyanis a gonosz, de zseniális (“I’m clevah”) udvari varázsló (lévén nyolcvanas évek közepe: számítógépes varázsló), Corvax végtelen féltékenysége. A hercegnőt szereti, aki viszont minden próbálkozását elutasítja, ő meg a kertészbe szerelmes. Corvax az ebben a helyzetben egyetlen érvényes lehetőséget választja: leklónozza a hercegnőt. A megvalósításba csak néhány probléma csúszik: lévén a klónok az eredeti tökéletes másai, ők is gyűlölik Corvaxet; ráadásul a készülék is tönkremegy. Egészen valószerűtlen tragikus hős lesz a háttérben az őrülttudósból, amíg a sztori elvileg a kertész és a hercegnő szerelméről kéne szóljon. Persze a végén minden jóra fordul, jó elnyeri jutalmát, házasság-boldogság van, a vicc csak az, ahogy Corvaxnak megbocsátanak minden csínyt és cselszövést és ő marad az udvari szaki. Aztán a második szériában újabb terveket sző a hercegnő elnyeréséért, s persze mindig el kell buknia, de mindennek ellenére végig ő marad Gondoland királyának jobbkeze. Afféle Prométeusznak is nevezhetjük a zöld hosszúorrú szörnyet, akit nem ért meg más, csak a cirmos cicája.

Természetesen fenn van az egész a YouTube-on:

Zotero: access to tools

Published on 2009. May 11. in ajánló. 6 Comments Tags: .

Iszonyat menőséget leltem. Annak ellenére, hogy Dani of Könyvtáros Alvilág korábban bőven lelkendezett róla, magamnak kellett felfedezni a Zotero nevű zseniális Firefox bővítményt. Ennek megfelelően teljesen fel vagyok készülve arra, hogy ennek a bejegyzésnek az elolvasása után senkinek nem esik le, hogy ez mennyire a legjobb dolog a szeletelt kenyér óta, ennek ellenére kötelességemnek érzem, hogy megosszam veletek:

zotero screenshot

A tények a következők. Egyrészt azt mindenki tudja, aki kicsit is bölcsészes szakon bármennyi időt eltöltött, hogy forrásokat összegereblyézni, rendszerezni, belőlük bibliográfiát összeollózni az aktuális tanszéken az éppen divatos hivatkozási szintaxisnak megfelelően nyűg. Másrészt meg a posztmodern bölcsész1, a hacker etikából átemelte magának azt a gondolatot, hogy számítógépek jobbá tehetik az életedet.

Itt jön be a képbe a Zotero, ami ezt az egész folyamatot nagyságrendekkel leegyszerűsíti. Egyrészt rengeteg weboldalból (könyvtárkatalógusok, folyóiratok, videómegosztók, Amazon, Flickr, stb.) automatikusan ki tudja szűrni a bibliográfiához releváns metaadatokat (szerző, cím, folyóirat, kiadó, bla), a kapcsolódó dokumentumot pedig learchiválja helyben, ezt pedig egy kereshető iTunes-szerű felületen megjeleníti, ahol ráadásul még tudunk jegyzeteket kapcsolni mindegyik dokumentumhoz, másrészt pedig az egyes elemeket Wordbe/OpenOffice-ba másolva automatikusan a kívánt hivatkozási formátumnak megfelelően formázva rakja be. (Plusz van még valami ennél is alaposabb integráció, de azt sose sikerült beüzemelnem). Röviden összefoglalva: zseniális, igazán killer app.

Összesen két probléma van vele, az egyik, hogy Firefoxot kell hozzá használni, ami nagy, csúnya, lassú, bla. A másik viszont problémásabb: alig van a neten magyar forrás, s ami van, azt se ismeri fel autovarázslatosan a Zotero. Egyedül az OSzK katalógusáról tudom, hogy támogatja az egykattintásos importot, más könyvtárak (pl az egyetemi könyvtárak) nem2. Egyelőre tehát azt lehet csinálni, hogy az OSzK katalógusából zsákolod be a biblió adatokat, ami tök jó, kivéve a szakdogáknál. Kézzel persze ugyanúgy fel lehet vinni az adatokat, de mégse az igazi. Hátha ez a jövőben tud változni (kedves fejesek, blablabla).

Szóval próbáljátok ki, szerintem iszonyat hasznos.

1 Szegény Doransky, biztos bánja már, hogy megírta annó ezt…

2 Elkezdtem csinálni egy ELTE könyvtárasat, viszont még nagyon csúnyán törik, úgyhogy nem linkelem. Tipp viszont: MARC rekordokat tud importálni a Zotero, olyat pedig egy csomó katalógus tud adni, pl a Szabó Erviné.

Triple Nerd Score

Published on 2009. May 11. in énblog. 2 Comments Tags: , .

“Excuse me, do you speak English?” — kérdezte tőlünk két aranyos német lány a legközelebbi kocsmát keresve. Széttártuk a kezünket, nem igazán tudtunk se akartunk segíteni, sokkal fontosabb dolgunk volt: éppen a friss Star Trek film legapróbb részleteit beszéltük át. Színtiszta nördség, továbbsétálva már kicsit bántam is (szemöldökemelés!), de hosszabb távon ez volt a leglogikusabb lépés. Hiszen az esti mozizás tanulsága egyértelmű volt: a tévé- és filmipar egyre inkább a nerd/geek popkultúrából merít, arra építkezik; a Star Trek film előtt a Transformers 2 és a kilencedik doktor főgonoszságával a G. I. Joe előzeteseit vetítették, szinte látni lehetett a kissrácot, aki mozgatta a babákat akciófigurákat, robbanáshangokat utánozva mellé. Az összes spandexes szuperhőst és gyerekkori nördjátékot megfilmesítették, talán már csak a LEGO maradt ki a szórásból. (Arról már nem is beszélek, hogy az Intel szerint a mérnökei egyenesen rocksztárok, a trend egyértelmű.)

Eljutottunk arra a pontra, hogy nerd is the new sexy, mihelyst más is rájön erre, alig fogjuk tudni levakarni magunkról a nőket. Csak addig kell kibírni valahogy.

A film amúgy nördületes, gyönyörűen retkonolja bele magát az eredeti kontinuitásba, van benne látvány meg csavar meg akció, rengeteg kikacsintás, hatalmas tanulság, de majd talán máskor írok arról, mennyire hasonlít a Star Trek multiverzum a Discworldre, amennyiben mindkettőt a narratív kauzalitás vezérli.

Vinete

Published on 2009. May 10. in szakács. 5 Comments Tags: .

Már tudok ilyet is, ugye. Most éppen megint drága szemben a boltban, de kerítettünk plexibárdot, szóval mihelyst megint olcsó lesz a vinete, egyből fogok csinálni. A majonéz része se nagy vasziszdasz, nem igazán értem, miért féltett tőle Édesanya. Na majd amikor másodszorra látványosan elrontom! Gyengébbek kedvéért padlizsánkrém.

A vinetét sütőben, alufóliára téve (esetleg sütőtálban) meg kell sütni. Ne állítsd maximumra, mert elrobban a vinete, de túl alacsony hőmérsékletre se, mert akkor nem lesz jó. Az időt nem tudom, egyszer-kétszer meg kell nézni és meg kell forgatni. Akkor jó, amikor a héja ropogós/fekete/puha.
Még melegen (de nem muszáj forrón) le kell venni a héját – ha jól megsült, akkor könnyen lejön, vigyázz, mert a leve lehet, hogy csorogni fog. Fa vyg műanyag eszközzel jól össze kell vágni, célszerű először egyik irányban sűrűn megvagdosni, utána rá merőlegesen. Ha lenne robot, akkor azzal sokkal egyesrűbb, de a fa/műanyag kés tökéletesen megfelel. 3/4 -1 kg vinetéhez 1 fej közepes hagyma kell apróra vágva. Ha nem elég apró, akkor csúnya és ropog a fogad alatt.

Majonéz: lehet, hogy ezt első lépésre ki kellene hagyni, mer elég trükkös. De nem ördöngős, úgyhogy ezt is ideírom. 1 tojás sárgája (ha kicsi, akkor lehet 2), 1 evőkanál mustár, olaj csepegtetve kb 1 deci. Arra kell vigyázni, hogy folyamatosan kell kavarni, és egyszerre kevés olajat kell beletenni. Ha sok megy, vagy nem kavarod el az olajat, mielőtt újabb adagot öntenél bele, kicsapódik és olyan lesz, mint a serkeleves. Ha a színe kivilágosodik és egyre sűrűbb lesz, akkor mehet bele egy evőkanál tejfól (optional, de finom), jól elkavarva, és érzés szerint – de kevés ásványvíz – azt is jól el kell kavarni, mert kicsap!
A majonézt bele kell kavarni a vinetébe, pici sót és pici ecetet kell beletenni.

Ha kihagyod a majonézes mókát, akkor az összevágott vinetét és hagymát olajjal kell összekavarni – nem kell túl sok! – sót, ecetet, mnt fent, és kész.

Ha díszíteni is szeretnéd, szépen elsímítod a tetejét és paradicsomkarikákat/-cikkeket teszel rá.

Csodagyerek kacatokból űrhajót épít, idegen világokat fedez fel

Published on 2009. April 13. in Kategóriamentesített. 0 Comments Tags: , .

Mézga Aladár különös kalandjai, 1973:

A Mézga Aladár különös kalandjai című sorozatban Aladár éjszakánként saját készítésű űrhajójával (és beszélni, olvasni tudó kutyájával) minden részben más-más bolygóra utazik. Az űrhajó neve Gulliverkli 5, a névadással Gulliver felfedezőre és az űrhajótárolásra használt hegedűtokra utalva.

Commander Keen, 1990+:

Billy Blaze is an eight-year-old boy genius who has constructed a spaceship in his backyard from old soup cans and other household objects, called The Bean-with-Bacon Megarocket. When his parents are out and the babysitter falls asleep, he dons his brother’s Packers helmet and becomes Commander Keen, Defender of Earth.

Mégis valószínűtlennek érzem, hogy bárhogy is tudtak volna a Keen készítésekor Mézgáékról. Véletlen egybeesés?

Tizedesjegy

Published on 2009. April 13. in énblog. 0 Comments Tags: , .

Régi barátom kedvenc története volt, hogyan született egy elgépelésből a spenót reneszánsza, illetve a rajzfilmhős tengerész, aki egy konzerv eddmegaspenót után mindenkit össze akar verni. Az ilyenek fölött mindig ott lebeg a lelki szemeim előtt a citation needed felirat, úgyhogy egy jólirányzott kereséssel találtam forrásokat. Persze undorítóan egymást hivatkozzák le, Dr. E. von Wolfnak mintha keresztneve egyáltalán nem létezne, de nekem most ennyi elég.

While Popeye should be applauded for persuading a nation to eat its greens, he did mislead people a bit. The government’s enthusiasm for spinach was based in part on the calculations of German scientist Dr. E von Wolf, who’d discovered in 1870 that spinach contains iron. When calculating the results, he misplaced a decimal point, thereby making it “official” that spinach had 10 times more iron than it actually did. Not until years later were these figures rechecked. But by then, everyone was downing their spinach, hoping to be as tough as Popeye. (Ez pl egy egész jó kis cikk erről)

Loading level: Paneldzsungel

Published on 2009. April 9. in énblog. 0 Comments Tags: , , , .

Éppen hosszú hajam volt 2005 tavaszán, és már végén járt, de még éppen tartott a fotós/vizuálismédiás korszakom, amikor Balázs barátom segítségével nekiálltunk meghódítani a Pécsi Diákfilmfesztivált. Azt játszottuk el, hogy is néz ki a világ, amikor a kelleténél már lényegesen több fraget gyűjtöttél össze. Zsírkrétával rajzolt persze, de szerintem egész jól sikerült összehoznunk a Quake (1, hogy retró és kellően stilizált legyen) figuráit és a kézifelvételt.

Egy éve a Meetupon a CGI és a kamerás felvétel összeillesztéséről egy bemutató, nagyjából ezt csináltam, látványosan DIY (értsd primitív) eszközökkel. A Quake felvételek bemozgatásához Virtualdubot, és annak egy pluginját, a Deshakert használtam nagyon nem rendeltetésszerűen: az eredetileg képstabilizásra kitalált eszköz logfájljában az összes értéket invertáltam (Excelben!).

Nosztalgia van, csak tudnám miért.

Geek nyilvánosságelmélet

Published on 2009. April 7. in aca-fan and szájbakalcsör. 0 Comments

Tegnap este találtam, és egyből fel is raktam a Cyberculture.hu majdegyszermegírjuk listájára Christopher M. Kelty Two Bits: The Cultural Significance of Free Software című könyvét. (Megvehető, letölthető, musicalbe remixelhető). Érdekes olvasmánynak tűnik, a geek nyilvánosságról szól, meg hogy az internet + szabadszoftver kombón keresztül hogyan fertőzi el eredendően egyáltalán nem geek csoportok gondolkodását is (ma a Creative Commons, holnap a világ!). Mindezt antropológusként, és bár már a szabad szoftver definíciója is problémás (nagyjából az első oldalon azt mondja, hogy free software nem csak mint sör, hanem mint beszéd is free), nagyon érdekes gondolatokat vet fel. Elsőre úgy tűnik, hogy az a gondolati hiányzó láncszem, amit eddig kerestem. Most csak egy kvót, hümmögjetek:

Source code and copyright licenses, revision control and mailing lists are the pamphlets, coffeehouses, and salons of the twenty-first century: Tischgesellschaften become Schreibtischgesellschaften.

I’m a PC

Published on 2009. April 6. in almás. 2 Comments

Az a helyzet, hogy a Microsoft friss reklámkampánya nagyon jó. És nem csak a hiperaranyos vörös miatt:

Gépvásárláskor rengeteg szempont kerül elő, persze mindenkinek más, de egy biztos: az Apple “bármilyen színű lehet, amíg feketét szeretnél“ koncepciójából sokan kiesnek. Így én is. Ha most kéne laptopot vennem, nem igazán jönne szóba Apple noti, nem csak az ára miatt: egyszerűen azok a paraméterek, amiket szeretnék egy notitól (12” vagy kisebb, pofátlanul nagy akkuidővel, jóféle billentyűzet és trackpad, FireWire se ártana), nem elérhetőek almás változatban. Persze erre egy hosszú “nem vagy célközönség” a válasz, de a Microsoft próbál vígasztalni: van csillióegy PC-s noti, köztük biztos fogsz olyat találni, ami neked tetszik.

Egészen addig, amíg nem kerül a szempontok közé a hardveren túl a szoftver is, mert onnan gyönyörű patthelyzet van: a Mac OS tényleg a legjobb oprendszer, tényleg ide vannak a legjobban kézreálló appok, period. Ismerős a dilemma, két Ádám is ilyen döntéshelyzetbe kényszerült: egyikük beletörődött a Windowsba, cserébe hétvégenként újratelepítőfesztiválokat tart, másikuknak volt annyira fontos az oprendszer, hogy egy új MacBook Pro-val a platformon maradjon: nem csalódtunk az Apple-ben, sikerült szériahibás sorozatot kifognia.

Winfalu

Published on 2009. April 1. in szájbakalcsör. 1 Comment Tags: , , .

Mai hír, hogy a Wifi Falu projekt1 tol egy negropontét:

A Wifi Falu munkatárai rendre azt tapasztalták, hogy a felhasználók a lehető leghamarabb lecserélik a Linux operációs rendszert a megszokott Windowsra. Mindez azzal járt, hogy elvesztették a géphez kapott garanciát, a nem megfelelő telapítés és a vírusírtó hiánya megnövekedett az ügyfélszolgálat terhelése, ráadásul a legtöbb telepített Microsoft szoftver sem volt jogtiszta.

Mindezt látva a Wifi Falu munkatársai úgy döntöttek, hogy hivatalosan is átállnak a Windows operációs rendszerrel ellátott számítógépek telepítésére. Az Alapítvány megkereste a Microsoftot, ahol a problémát megértve gyorsan és rugalmasan reagáltak.

Bár sose volt a szoftverszabadság a program kitűzött céljai között, a gépekre telepített (Ed)Ubuntu választásának is csak anyagi okai voltak, és a gépek vásárlói se voltak gépük urai2, nem tudok nem idézni Stallmantól. Nyugodtan infóhippizzetek le, de van igazság abban, amit mond, amikor leheroindílerezi a monopolista, zárt szoftvert gyártó céget (bármelyiket, de itt most egyet konkrétan, az OLPC projekt kapcsán)

Teaching children to use a proprietary (non-free) system such as Windows does not make the world a better place, because it puts them under the power of the system’s developer — perhaps permanently. You might as well introduce the children to an addictive drug.

Túl a dzsojnasznaun azért is éreztem fontos elemnek a Linux használatát a projektben, mert ennek segítségével a hozzáférésen túli digitális szakadék lecsalásának lehetőségét érzem. Miután mindenhova bekötik az Internetet, nem tűnik el a szakadék a haves és a have-nots között, csak arrébbcsúszik egy szinttel feljebb, a döntő tényező az lesz, ki mennyire tudja kezelni a gépét. Az Office 2007 kezelőfelülete körüli globális vinnyogásból szépen látszik, miért is döntő fontosságú, hogy ne egy adott kezelőfelület mechanikus bemagolása történjen. Ha az otthoni gép másnak nevezi a Mentés másként funkciót, nem fogok meglepődni azon se, ha egyszercsak nem floppy lesz az ikonja egy új felületen. Adaptálható tudásom lesz.

(Illetve gondolom alaposan stigmatizál a WifiFalus gép a Más felületével, ezért volt sokak első dolga, hogy megszabaduljanak tőle. Szegénygép, mástól örökölt vas, amit segély-áron, mikrohitelből vettek — még ha egy számítógépbontóból ennyiért amúgy is lehetne kapni gépet, support nélkül.)

Másrészt meg tulajdonképpen nagyon bosszantóan unmegoldás a “felhasználói bázisunk warezolt Windowst telepít magának, ezért kifizetjük helyette” című történet. És nem csak itt, a Campus Szerződésnél is ugyanígy. Mit old ez meg? Elfedi a hibát, legalizálja a kalózmásolatokat, de nem tesz semmit azért, hogy legközelebb már tiszta szoftvert használjanak. Sőt ha valamit, pont azt a gondolatot erősíti meg, hogy fölösleges szoftvert venni, úgyis lesz a végén más aki kifizeti. A Microsoft és tsai részéről teljesen logikus, a kimaradt bevételt valakin be kell hajtani, egy alapítvány de pláne egy állam remek célpont, akivel meg lehet aztán egyezni valamiben, de másik oldalról nem értem miért tűnik ez jó ötletnek.

1 (az előző rész tartalmából)

2 “ We used the DVD metaphor: noone wants to reconfigure a DVD player.” … “The user will not be able to install new software. There is an automatic update, which updates the software without the intervention of the user.”