Kommanszon! (mert most jöttem angolóráról)

Figyelem, figyelem! Történelmi pillanat a mostani! Én R. G. nagykorú magyar állampolgér, egyetemi hallgató, szül. Pécs stb. állampolgár elkezdek írni ebbe a blogba, amelyet a későbbiekben majd a az internetes blogirodalom, és egyáltalan az irodalom történetében korszakos jelentőségű stb… (ezt már a szociológus kollega kifejtette az első postok egyikében). Kiváncsi vagyok, milyen lesz egy másik személlyel közösen blogot szerkeszteni (írni, alkotni…). Remélem, hogy nem a közös lónak túrós a háta (igen, szándékosan írtam hosszú ó-val) effektus fog érvényesülni, mint mondjuk nálunk a különböző háztartási teendők esetében.

Valóban most jöttem angolról, ahol igen komolyan megfenyegettek egy újabb szódolgozattal (érdekes adalék, összehasonlítva a középiskolai szódolgozatokkal: itt ugyan a tanártól kapjuk a papírt, de az egy írólap negyede – A/9? – és a széle, igen, igen! szép hullámos meg minden). VISZONT: találkoztam angolon egy emberkével, aki – most figyeljen jól minden anti-metrospottingoló! – mindig megnézi, hogy milyen számú kocsival utazik, és ott is van kedves, jó, szép, aranyos kocsi (ill. szám) és van nem olyan… Mesélte, hogy gimnáziumba busszal járt be, és ott megjegyezte minden, az adott vonalon közlekedő busz rendszámát. Aztán elkerült pestre, albérletbe, ahonnan is villamossal járt be az egyetemre (2, 2A). Eleinte szomorú volt, hogy a villamosoknak nem volt rendszáma, de aztán rájött, hogy bizony a villamoskocsikat is számon kell tartani valahogy, és hogy ezeknek is van ám sorszáma….:)

Ad csokik: sok részmegfejtés érkezett rejtvényünkre, sajnos ilyen vagy olyan okokból egyik sem tekinthető teljes értékűnek, de mivel el vagyok fogulva irányátokban, mindannyiótoknak (mind a kettőtöknek) egy-egy csokit. A nyeremény átadása ügyében hozzám kell fordulni.

Most pedig befejezem, mert ma igen sok és fárasztó órám volt (stat.: tanárunk van egy érdekes szokása: minden hosszab kifejezés után nem kifújja magát, hanem visszaszívja a levegőt a foga között, ez mikrofonban elég furcsán hangzik: hhhhööfffsz….; politológia: vicces kedvű tanársegéd poénjai – téma: választói viselkedés, és elmesélte, hogyan exitpollozott ő 1994-ben) és befejezem a mindennapi somlóigaluska-fogyasztást és zeneletöltögetést (sajni-sajni).

2 Responses to “Kommanszon! (mert most jöttem angolóráról)”


  1. 1 vikkike

    miért nézi + a metrókocsi számát?:D ez beteg:D

    a csokit ne felejtsd el, főleg azt ne h nehogy mogyorósat hozzál..;)

    meséltem már amúgy h jabbához járok táncra?:D:D

  2. 2 Gábor

    nono, csak ne sértegessünk! nem beteg, csak lehet, hogy érdeklik a pályaszámok. Vagy számmágiahívő...:) Ajánlott olvasmány:
    Viktor Pelevin: Számok

    Mesélted, de csak ezt. milyen?

Leave a Reply