Életjel

Éppen be akartam rakni az új sablont a blogra, lévén közgáz zh előtti nap (ó, a hagyományörzés!), mikor felfedeztem egy showstopper hatalmas hibát: minden szép és jó addig, amíg nem rakunk be képet a blogger segítségével. Szóval most emiatt kicsit morcos vagyok, pedig olyan szép lett volna…. (még mindig szép, de ha nem müxik rendesen, akkor sajna halasztva)
Viszont ha már így állunk, akkor leülök, írok egy kicsit arról, miért nem írtam egy hete.
Lusta voltam. Még mindig lusta vagyok, csak most éppen tanulni vagyok lusta.
Pedig történt egy-s-más a múlt héten, ha jól emlékszem, akkor volt:

  • Web 2.0 Symposium, amin virtuálisan jelen voltam, a Bentiek (magyar bloggeremberek) által létrehozott IRC csatornán, és ez nekem valamiért irtózatosan nagy szám volt. Szerintük (a “magyar A-list” szerint) nem volt olyan nagy szám a rütyő, meg nem is róluk szólt igazán. Ugyanakkor gondolom jól eső érzés tölti el őket, hogy kicsit valaki Kintről is odafigyel rájuk, mert a “blogoszféra” bár külföldön is eléggé saját farkába harapó kígyó, itthon pláne csak egymás között olvasottak a blogok: ugyanaz a jónéhány ember írja és olvassa a blogokat. Tematikus blog magyarul alig van, minimális látogatottságú énblogokból (lásd ezt pl, báááár remélem annál nehezebben vagyunk behatárolhatóak) viszont tömérdek. Nálunk a blog egyelőre tényleg csak nyilvános napló, nem mikroközösség-képző erő. Persze teljes mértékben igazságtalan vagyok, mert a blog-jelenség csak egy kis szelete a web2-lufinak (vagy mi is ez). ((szóval izé, lehet, kicsit eltévedtem és már nem is emlékszem miről akartam beszélni, de nehéz ilyen távolságból visszaemlékezni az akkor bennem felmerült gondolatokra – erről is szól a web2: azonnali feedback minden eseményről; mire ezt a hozzászólást elküldöm, a blogoszférában ez a téma már rég lecsengett. Mindegy, következő nekifutás novemberben lesz, addigra megnyerjük a lottót és veszek egy iBook-ot (no jó, ha megoldják az új gépek hőmérsékleti problémáit (értsd: hőálló ruházat nélkül ölbe lehet venni pl., akkor lehet szó mondjuk egy MacBook-ról. A fehér is jó lesz, nem vagyok igényes…)
  • előtte egy pszichó vizsga, ami annyira tetszett, hogy szerintem elmegyek még egyszer
  • voltam otthon majdnem egy egész hetet (keddtől tegnapig), jó volt kicsit a változatosság kedvéért otthon lógatnom a lábamat…
  • volt Zsuzsa nálunk, (a san diego-i keresztanyám, akit már megemlítettem korábban, mint Az iPod Behozóját)
  • vittem Subát párszor sétálni (tó körül, stb.) (Béla nem jött, szőre kopik nagyon)
  • feszített, sztahanovista ütemben megcsináltam a szoc szemináriumra a beadandó dolgozatot (amit ide nem fogok felrakni, legszívesebben elásnám egy épülő autópálya alá––csak mire lebetonoznák, ugye…)
  • megnéztem a három dvd-nyi Daily Show: Indecision 2004-t (ami jó btw, időnként rotflmao. legjobb kamu hírműsor)
  • ma pedig szoc vizsga, aminek a kérdéseit már jóelőre tudtuk. Lakatos tanár úr vizsgaidőszak szociológiájáról végzett félévenkénti felméréséről majd holnap írok szerintem, megér egy saját bekezdést.
úgyhogy busy indeed.
és most átcsapunk Önök Kértékbe (kb akkora a nézettségünk úgyis): melyik pontról kéne többet írjak? Ha nem válaszol senki, akkor átcsapok kevésbé énblogba, és írok egy pár maces bejegyzést mondjuk, mindenki nagy örömére. Vagy a Mornington Crescent-ről, aminek kicsit utánajártam.

1 Response to “Életjel”


  1. 1 Gábor

    MORNINGTON CRESCENTET!!!

Leave a Reply