The Bergengotian

Villámlátogatásra hazánk fővárosába érkeztem tegnap, ahol (miután Kelenföldödn nem fogadott sem állami delegáció, sem üdvözlő tömeg) megtekintettem a kókadtan trendin megnyitott @(r)(c)-ot. Kicsit cseles volt a rendezvény elhelyezkedése: a Hősök tere felől csak a Borfalu műveltalkoholista-komplexuma látszott, mellette egy kis ösvényen (igen, lehet ösvény a Dózsa György út mellett is) lehettett megközelíteni. A plakátokat bizonyára sokféleképpen lehet (de nem biztos, hogy kell) kategorizálni, legjellemzőbbek, a teljesség igénye nélkül:

• Volt a már meglévő branddel játszó, aminek külön alfaja az iPod-hirdetések (magyaros verzióban és sweatshopok elleni tiltakozásul), de volt Nestea-fröccs is (az iSokolos kép bal oldalán látható, a 2in1 a keceli szemelt rizling és a szóda arányára utal). Folytatva az antiglobalista vonalat egy nike-os („gyerekmunka, kizsákmányolás stb. Menő és kész”) Ezek általában viccesek, kreativak stb. voltak


• Volt a közérdekű mindenféleség, amiben már nagyobb volt a szórás. Voltak szerintem kifejezetten ötlettelenek is, közepesen jók (NANE)


• Voltak az elszállósabbak: a magyar irredetizmus/fasizmus/világforradalon útját mutató, „Középiskolai történelmi atlasz”-ba illő térkép („Francia-Spanyol Szövetség - A Magyar-Osztrák Monarchiához csatolva 19xx-ben”). Személyes kedvenc a metrófelújítás (höhöhö) előtti, rosszul megvilágított mozgólépcsőt és falimozaikot mutató, „Emlékszel?” feliratú. Vicces volt a „csak ki kell töltenünk a helyet” feliratot ismétlő, CMYK-ben elcsúszva nyomtatott feliratdzsungel.


• A legmesszebb kerültek a bejárattól a valós brandeknek készült anyagok, amik általában eléggé haloványra sikerültek, közülök egyedül az a T-komos maradt meg (na nem a magas esztétikai minősége miatt), amelyiken bal oldalt emberke ül egy fotelben („van egy ilyen kényelmes, sárga kanapém…”), jobb oldalon meg másik emberke — kereksszékben. Felette: „Maradjon csak a székben!”, aztán meg hogy milyen jó az Adományvonal nevű szolgáltatás, hogy otthonról is lehet adakozni. Eléggé sértő egész életükben ülésre kényszerített embereket arra bíztatni, hogy maradjanak csak ülve, ráadásul még ezt ilyen sunyi company missionös dumákkal megtámogatni. Nyilván nem azt várjuk a Nagy Rózsaszíntől, hogy Jézusként tegyen csodát, és dobassa el a botot a bénával, node mégis így poénkodni a dolgon. (Kicsit arra emlékeztet a dolog, amikor Pelikán Józsefet néma fegyveresek először viszik el a nagy fekete autóval, aki — miután az egész úton hiába kezdeményezett társalgást — valahogy így fordul vissza az őrzőihez: „Aztán erről senkinek egy szót sem, fiúk!”.)

Ami baj, hogy amennyire én látom, az arcon felbukkanó kreativitás, ötletesség, újszerűseg szinte egyáltalán nem tör be (na jó, szivárog át) a mainstream marketingbe, még mindig lehet felsőkategóriás lakóparkot úgy hirdetni, hogy a marketinges által jó bőrnek vélt nőt montírozunk az építész látványtervei elé, tévében még mindig mennek a „megkérdeztük a háziasszonyokat”-kezdetű spotok és hogy valamelyik szupermegamarket minden augusztus elején (és akkor már késésben vannak) az olcsó iskolaszereket hirdető szórólapjaikon elsütni a suli-buli szópárost, kihasználva a kétségkívül meglévő egybecsengést.

Még egy fészkesfővárosi hír: laza egy évre lezárják a Móriczot, ha minden igaz, amit itt írnak, két villamos, méghozzá a csilivili Tátrákat futtató, BKV+-os 18-118-as Csóka utcánál fog fordulni, pont gyönyörűséges kollégiumom előtt, Szt. Gellért térig tehát sűrűn lesz villamos, onnan meg akár séta. 2007 őszétől meg elvileg úgyis máshova költözünk… szóval nagyon ki lett számítva ez!