Monthly Archive for September, 2006

Mindennapi kis cyberpunkság

Olvasom, hogy a „maya” szó — többek között — a hinduizmusban azt az elvet (pontosabban illúziót) is jelöli, ami szerint a világ különálló objektumok halmaza, amely tisztán és egyértelműen szubjektumra és objektumra bontható. A megvilágosodást keresőnek eszerint meg kell haladnia a mayát, felismerve, hogy a világ csak illúzió, a maya az igazság elleplezésére szolgál, fel kell ébrednie a Mátrixból stb. Ennek fényében érdekes, hogy a talán leghíresebb 3D-szoftvert így nevezték el (az oldal szerint szándékosan), amit csak némileg ment a német oldalon található „Most Advanced Yet Acceptable”-féle magyarázat.

Fentiek továbbgondolásával valószínűleg már régen bejárt asszociácós utakon járnánk, bár azért engem még mindig jólesően foglalkozat az a kép, amikor is Pelevin kultkönyvében a vezető orosz politkusat Silicon Graphics-es gépeken állítják elő…

Szolgálati közlemény

A permalinkeket visszakapcsoltam a „majdnem szép permalink” beállításról a „csúnya, de működik” típusúra technikai okokra hivatkozva. Remélem mihamarabb vissza tudom állítani.

Tök jó ez az Extra. Tegnap adatbázishiba, ma meg 404-es hiba az /index.php/ilyen_permalinkekre

(Ez mondjuk azt is jelenti, hogy egyelőre az RSS feedben a bejegyzésekre mutató linkek sehova nem vezetnek. Megértésüket köszönjük, a hiba kijavításán remélem azért dolgoznak az Extránál az okos emberek)

UPTD: (Mert a hír hiánya is hír, nem?) Még mindig nem állt vissza az előző állapotra. Kinda defeats the whole point of permalinks. Kezdem úgy érezni, hogy rossz lépés volt az Extrát választani.

Mit csináljunk? Válaszokat a szerkesztőségben várjuk, a legjobb javaslatot csokival jutalmazzuk.

WordPress bloggoló jutiliti

alapikonEgyik elkezdett nyári projektem volt (Summer of Code, haha) Kelt AppleScript + XML-RPC varázsló kódjának továbbgondolása, „igazi” programmá alakítása AppleScript Studio-ban.
A fejlesztés nagyja egy hétvégén történt, és ahhoz képest meglepően használható (értsd: nagyjából működő) programocskát sikerült összehozzak, mindenféle programozási előképzettség (és főleg) skill nélkül. Végül egy sort se kellett programozzak, minden szükséges parancsot az AppleScript pidzsin angolján magyaráztam el szerencsen szolgámnak.
Az üzemeltetéshez jelenleg 10.4 ajánlott, bár elfut 10.3-on, nem hibátlanul.

Egy pár a fontosabb hibákból:

  • Régi Mac-es szokáshoz híven a hosszú ő és ű betűket leginkább OE és |-re hasonlatos karakterekre váltja le — furcsa módon a címben nem, csak a bejegyzés szövegében. A hiba 10.4-en nincs jelen.
  • A Manage gombra kattintva 10.3 alatt valami érthetetlen ok miatt nem tölti be a korábbi bejegyzéseket, ugyanez 10.4-en jól megy.
  • Általános probléma, hogy a jelszót nem Keychain-ben tárolja a program, hanem egy .plist fájlban, szövegként. Az AppleScript Keychain Access-e ugyanígy nem nyújtana nagyobb védelmet, mert más script is kiolvashatná a jelszót. A megoldás valószínűleg Obj-C method-ra hivatkozás lesz, de ehhez még nagyon nem értek.

Rajta van a listámon a programocska továbbfejlesztése, a 0.2-es változatban szeretném dokumentum-alapúvá átírni (azaz lehetővé tenni a szövegfájlok beolvasását és kimentését – a nyomtatás már most is megy), a jelszót biztonságosan tárolni, illetve a rich text-ről és képfeltöltésről se mondok még le.

Ja és elnézést az összevissza nyelvezetért. Először végig magyarul szerettem volna írni, aztán angolul, hogy ne lógjon ki a rendszer egészéből, aztán visszafolytak a magyar kifejezések.

Ide kattintva töltheted le a Bloglet 0.1-es változatát

(azért biztos ami biztos: a program erősen béta, ha legyalulja a blogodat, kérlek ne engem hibáztass, inkább ne production blog-on próbáld ki)

A DDoS-ről lemaradtam.

Teljesen meg voltam győződve róla, hogy ma hattól lehet felvenni órákat az ETR-ben, erre kiderült, hogy mégse, azaz mégis, azaz izé.
Bevezették nálunk is a rangsorolt órafelvételt, ma 0 óra 0 perctől tehát nem érkezési sorrendben, aki kapja marja alapon lehet jelentkezni a kurzusokra, hanem a jelentkezők egy viszonylag összetett képlettel számolt rangsorba rendeződnek, ahonnan egyszer csak (gondolom a rangsorolásos jelentkezés befejeztével) valamilyen módon (majd megkérdezem Zsoltot, nekik az IK-n már tavaly is ilyen volt) meghúzzák a vonalat, ki jöhet és ki nem. Kicsit hasonlít a felvételi rangsorolásra, csak itt mondjuk nem az olimpiai aranyérem ér több pontot, hanem a több szak, több elvégzett félév, ilyesmik. Van két kurzus amin eléggé hátul vagyok a rangsorban, de ha idén nem is, jövőre nagyobb eséllyel tudom felvenni majd őket.

És a Kapolcs-effektus most is érvényesül: természetesen az engem érdeklő kurzusok pont úgy vannak időzítve, hogy egy kötelező előadással egy időben legyenek (hogy lehetnék három helyen egyszerre? javaslatokat a szerkesztőségben várunk, a legkreatívabb megfejtéseket - mint mindig - csokival jutalmazzuk1), ugyanakkor hatalmas kihagyások vannak…. Ha nem kapok meg minden órát, akkor még nagyobbak.

Még szerencse, hogy a kari oldal ilyen részletesen tájékoztatott erről is2

1 Az nem elfogadható megoldás, hogy „nem megyek be a kötelező előadásra”. A matstat úgy is elég fejfájdító dolog, ha bemegyek. Sőt, most még gyakorlatot is felveszek (feltéve, hogy nem ütközik más órával, mert egyelőre nincs időpontja megnevezve)

2 A bejegyzés írásakor az oldal tartalma a következő nem túl bőbeszédű, de legalább valid HTML-kódú „8 (0x00000008)” felirat volt.

Új, színes-szagos, felhasználóbarát, és általában nagyon 2.0-ás

Blog.
Sőt, egyelőre még bétának is nevezhető ez az új oldal, még nem sikerült az összes, próbaüzem során felfedezett hiányosságot kipótolni, de már remélhetőleg nem omlik senkinek a fejére a maszekban heggesztett, teljesen testreszabott WordPress (vicces lesz majd upgrade-elni később…)

Egyelőre fenthagytuk a próbaüzem alatt keletkezett bejegyzéseket, ezeknek a sorsa még kérdéses, csak saját felelősségre tessék olvasni, mert unalmasak.

És úgy általában: az itt olvasottak nem feltétlenül egyeznek meg a szerzők véleményével, stb stb stb, majd később egy Comments Policy-t is összeírunk.

Tessék az RSS-abrakokat felfrissíteni, ide majd tartalom is kerül (majd, ha lesz kedvünk hozzá. Addig meg lehet gyönyörködni az új dizájnban)

Kis lépés egy blognak…

Per aspera ad Aaltra

Él valahol a nagy francia vidéken két kispolgár (kisparaszt) egymás szomszédságába és örökös haragban. Egy nap összeverekdnek, de végül is földűves szomszéd traktora („Aaltra, Finland”) lesz az erősebb. Kerekesszékbe kényszerülnek, és bár majdnem feladják: a traktoros rájön, hogy az Aaltra-gyár nem járt elég gondosan a Security feliratú gomb felhelyzésénél, úgyhogy elindulnak (mind a ketten) Finnországba kártérítést kérni az üzemtől. Körülbelül ennyi az, amit a film megnézése előtt tudhatunk (a mi esetünkben a mozi nagyon kedvesen levetítette az előzetest is, közvetlenül a film előtt, ami a „hamarosan a mozikban” szlogennek kölcsönzött egy nem szándékolt többletjelentést), és tulajdonképpen ennyi elég is. A többi nehezen elmondható, mert úgysem a sztori íve számít (ami nem jelenti azt, hogy a vége felé nem ártott volna egy kicsit jobban kidolgozni a hajóutat és az Aaltra-gyár dolgozóinak karakterét), hanem a gegek, karakterek: a nagyotmondó motorcrossrajongó apa, az embóliás öregúr, az angol motorversenyző, a jószívű német család, és a két főszereplő (író-rendező), akik megmutatják, hogy számukra a kerekeszék nem jelenti (az amúgy nem túl pozitív) alapterészetük megváltozást, ugyanúgy gonoszkodnak, isznak, lopnak, száguldoznak (teljes életet élnek), mint addig.

Az élményt rontja, hogy a magyar felirat rettenetes: nem elég, hogy pl. a német szöveghez csak nyomokban van felirat és az angolban egy-két meglepő melléfordítás (half past twelve = 12.13), de még a karakterkészletet sem tudták eltalálni, és az „í” helyett „Í ” van. Továbbá az előbb említett kidolgozatlanság és göcsörtösség is picit jellemző a történet végére, de ezzel együtt is szerethető, emberi film. Nézd meg, amíg olcsó!




Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 Hungary
Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 Hungary