The Bergengotian

Él valahol a nagy francia vidéken két kispolgár (kisparaszt) egymás szomszédságába és örökös haragban. Egy nap összeverekdnek, de végül is földűves szomszéd traktora (“Aaltra, Finland”) lesz az erősebb. Kerekesszékbe kényszerülnek, és bár majdnem feladják: a traktoros rájön, hogy az Aaltra-gyár nem járt elég gondosan a Security feliratú gomb felhelyzésénél, úgyhogy elindulnak (mind a ketten) Finnországba kártérítést kérni az üzemtől. Körülbelül ennyi az, amit a film megnézése előtt tudhatunk (a mi esetünkben a mozi nagyon kedvesen levetítette az előzetest is, közvetlenül a film előtt, ami a “hamarosan a mozikban” szlogennek kölcsönzött egy nem szándékolt többletjelentést), és tulajdonképpen ennyi elég is. A többi nehezen elmondható, mert úgysem a sztori íve számít (ami nem jelenti azt, hogy a vége felé nem ártott volna egy kicsit jobban kidolgozni a hajóutat és az Aaltra-gyár dolgozóinak karakterét), hanem a gegek, karakterek: a nagyotmondó motorcrossrajongó apa, az embóliás öregúr, az angol motorversenyző, a jószívű német család, és a két főszereplő (író-rendező), akik megmutatják, hogy számukra a kerekeszék nem jelenti (az amúgy nem túl pozitív) alapterészetük megváltozást, ugyanúgy gonoszkodnak, isznak, lopnak, száguldoznak (teljes életet élnek), mint addig.

Az élményt rontja, hogy a magyar felirat rettenetes: nem elég, hogy pl. a német szöveghez csak nyomokban van felirat és az angolban egy-két meglepő melléfordítás (half past twelve = 12.13), de még a karakterkészletet sem tudták eltalálni, és az “í” helyett “Í ” van. Továbbá az előbb említett kidolgozatlanság és göcsörtösség is picit jellemző a történet végére, de ezzel együtt is szerethető, emberi film. Nézd meg, amíg olcsó!