Egy órás késéssel ért fel ma reggel az IC — a kalauz mintha négyszáz méteren leszakadt felsővezetéket említett volna, vagy legalábbis hasonló okok miatt járhatatlanná lett a Rétszilas-Pusztaszabolcs szakasz. Rétszilasnál fél órát álltunk, jobbra egy vágánnyal a fél órával korábban indult pesti IC, balra egy személyvonat: gyanús, hogy ez a 04:53-kor induló volt. Sztálin Dunaújváros felé kerültünk, egy óra csúszás, emiatt nem tudtam jegyet beiratni ma. De legalább az ebédet a MÁV fizette.
Mától indul a Harmadik UV-hét, melynek keretében a megmaradt két tárgyat szeretném letudni. A nyáron előkerülő olcsó poént, az UV-villamos képének beillesztését most se hagyhatom ki. Ma tehát ezzel a képpel zárom bejegyzésemet, most visszabújok a Könyvek mögé, hadd áramoljon belém a tudás akadálymentesen, hogy átmeneti hordozóként holnap és holnapután eljuttassam azt a célállomására, az egyetemre:
0 Responses to “A vég kezdete”
Leave a Reply