Monthly Archive for December, 2008

Unismerős

Két apró megjegyzés, ami érdekes lehet mindenkinek, aki szósalnetvörkök építésével-fejlesztésével-karbantartásával foglalkozik.

  • Az iWiWen ha bejelöl valaki barátnak, két lehetőség közül választhatsz: Ismerem (szivecske) / Nem ismerem (tiltótáblácska). Ezzel szemben a Facebookon a két lehetőség a Confirm és az Ignore. Figyeljük meg a kettő közötti nem is olyan apró különbségeket: az iWiW egészen undorító módon lecsalja a barát és az ismerős közötti különbségeket, a Facebook pedig simán kikerüli a problémát: attól, hogy nem erősítem meg, hogy barátom, még bőven ismerhetem. Nem tagadom le, mert a rendszer nem kényszerít döntéshelyzetbe. (Mellékszál: ez majd a kisalkalmazások bevezetésével egészen furcsa következményekkel járhat, gyanús, hogy sokak ismerősszáma hirtelen zuhanni fog, ahogy próbálják majd kontrollálni a távolabbi ismerősök friend feedjéről/történéslistájáról érkező zajt)
  • Miután törölted Facebookon egy kapcsolatodat, úgy tűnik a rendszer kínosan ügyel arra, hogy az ismerősajánló funkcióban (ami barátaim barátai közül mazsolázik) még véletlenül se jelenjen meg. Ahogy, mint kiderült, a Gmail+Gtalk se dobja vissza automatikusan a kontaktlistáról törölt ismerőst, függetlenül attól, hogy később még leveleztek.

Úgynevezett kényelmi szolgáltatások és részletekre odafigyelés történik. A te szolgáltatásod odafigyel az ilyen apróságokra?

Mastermind: Sandman

Mindig is valahogy ijesztőnek tűnt a BBC-n futó Mastermind kvízműsor. Lehetetlenül mély ismeretet szúrópróbaszerűen ellenőrző kérdések, halálos komolyság, ahogy nézem a Wikipédián, egy Gestapós vallatás mintájára készült a játék. Persze csak annak nehezek a kérdések, akik nem egy téma elvakult rajongói, és ehhez nem is kell történelmi könyveket faló szobatudósnak sem lenni. Tömény spoiler ha nem olvastad még végig a képregényt, csak óvatosan:

Van még:

Amíg a vasvillákat és a fáklyákat keresitek…

Menetrendszerűen sztrájkolnak a vasutas szakszervezetek, már iszonyat elegem van az egészből. Egyetlen vígaszom ilyenkor a VDSzSz sztrájkblogja, ami fájdalmasan érdekes, olyan-rossz-hogy-már-jó stílusban mutatja be a sztrájkot percről percre, a kocsivizsgálók, az utazószemélyzet, a pénztárosmancik és az egész, amúgy iszonyat bonyolult rendszer működtetői szemszögéből. Korábban naívan azt hittem, hogy a sztrájk csak annyi, hogy összebeszélve senki nem jelenik meg dolgozni, de itt többről van szó: a vasutasok flashmobként bevonulnak munkahelyükre, majd aktívan nem csinálnak semmit. Maximum jegyzőkönyveket irogatnak a munkát mégis felvevő kollégáik szabálytalanságairól (hát mégis hogy merik elindítani fékpróba nélkül azt a szem szerelvényt, az úgy szabálytalan és veszélyes! — nem mintha lenne bárki is, aki elvégezné a munkáját)

Mi is a sztrájk? Egy sakkjátszma, kéretik figyelni.

Nyugatiban az I-es torony három váltókezelővel, és két vezető váltókezelővel működik szabályosan, a minimumlétszáma két váltókezelő és két vezető váltókezelő; a II-es torony két váltókezelővel működik, de ott egy váltókezelő kell a minimális létszám eléréséhez. Ma mindkét torony maximális létszámmal működött.

A II-es toronyban két váltókezelő dolgozott, az I-esben két váltókezelő és egy vezető váltókezelő jelentett sztrájkot, egy váltókezelő és egy vezető váltókezelő viszont dolgozott. Pár óra múlva a munkáltató a Nyugatiba csempészett egy vezető váltókezelőt, akivel leváltatta sztrájkoló társát a I-es toronyban. Így már két vezető váltókezelő dolgozott (így elérve a minimális létszámot), és egy váltókezelő, ami nem elég, hiszen még egy váltókezelő kellett volna mellé.

Ezért a II-es toronyból az I-es toronyba rendelték a két sztrájktörő váltókezelő egyikét, ezzel épphogy meglett a minimális létszám a toronyban: két vezető váltókezelő és két váltókezelő. Az újonnan felbukkant arc tisztségviselőnkkel való beszélgetést követően megváltoztatta véleményét, és inkább csatlakozott a munkabeszüntetéshez. Végeredmény: az I-es torony így újra a minimális létszám alá került, a Nyugati leállt, hiszen a torony működéséhez szükséges minimális létszámhoz kellett volna még egy váltókezelő.

Egy óráig tartott ez az állapot, amikor Zeke András alkirály feljött a I-es toronyba, leváltotta a dolgozó vezető váltókezelőt, akit ezután a váltókezelői feladatok elvégzésére utasított, majd beállt a helyére.

Innentől már tisztségviselőink se tudtak mit tenni, szerencsére a kocsivizsgálók közül mindenki, a jegyvizsgálók közül a túlnyomó többség sztrájkolt, így csak egy-egy vonatot sikerült kicsenni néha-néha a Nyugatiból.

Nagykanizsáról személygépkocsival hoztak át Székesfehérvárra egy kocsivizsgálót annak érdekében, hogy a Fehérváron veszteglő tíz kanizsai vonatot vizsgálatát végezze el, hogy a szerelvények újra visszakerülhessenek Nagykanizsára. Székesfehérváron érkezése előtt ugyanis nem volt vonatvizsgálat, mivel mind a négy kocsivizsgáló egységesen sztrájkolt. A sztrájktörő egy kis lélekre ható beszélgetést követően felismerte, hogy ő igazából nem akar ártani a fehérvári kollegáknak azzal, hogy sztrájkjukat tönkreteszi: egyetlenegy vonatot mert megcsinálni, és azzal el is ment szépen haza.

Britmánia: Mornington Crescent

Graeme: A hagyományos megnyitás, körülbelül mint a sakkban a királygyalog, az Oxford Circus. Bőven a zónában van és korlátozott hozzáférést biztosít az északi párhuzamosokra. De azt hiszem, ezzel gyakorlatilag egy les-csapdát is állítok oda. Ha a következő játékos nem óvatos, könnyen Knipbe kényszerülhet emiatt.
Tim: Erre nekem pedig Vauxhallt kell lépnem. Röviden, a helyzet kicsit megváltozott, mióta odaépítették a Millenium hidat, úgyhogy tudsz visszaduplázni. Ez tehát valójában egy Fordított lépés.
Barry: Én Regents Streetre megyek, mert ez összeköti Oxford Circust és Piccadilly Circust. Ez tehát egy abszolút végleges Oldallépés, amin akár visszázni is tudsz, ha úgy jön ki a lépés, duplapontért. Egyszerre Hidaló és Oldallépés, ami a játék elején nagyon hasznos tud lenni.
Ross: Mornington Crescent!
Megjegyzés: Ross megnyeri a játékot és háromszoros bónuszpontot kap a piros módból való korai kilépésért. Még a kezdők számára is egyértelműnek kell lennie, hogy Barry figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a vizi területek az első körben szabadon kijátszhatók, ami Ross számára lehetővé tette a vizi átkelőt a játék elején és ezzel egy kényelmes és gyors győzelmet kényszerített ki.

Kukkot nem értettél belőle? Nem baj, ez a lényege az I’m Sorry I Haven’t A Clue rádiós vetélkedő legnépszerűbb játékának, a Mornington Crescentnek. A szabályai röviden: London metrótérképén a szabályoknak megfelelően közlekedve1 neked kell az elsőnek lenni, aki elér Mornington Crescenting. Ezt úgy tudod elérni, hogy te mondod ki elsőként, hogy Mornigton Crescent. A többi szabály? Azt nagyrészt menet közben találod ki/találja ki a csoport: minél inkább szabályszerűen hangzik, minél sűrűbb és következetesnek tűnő a zsargon, minél inkább meg tudod győzni a többieket, hogy például szombaton és munkaszüneti napokon csak a piros vonalról lehet fordítottakat lépni, annál inkább lesz érvényes a lépésed / érvénytelen a másiké.

Na de hogy kerül a csizma az asztalra? Találtam egy Mornington Crescent Facebook játékot, amihez kéne pár ember, hogy kipróbáljuk, illetve szembejött az ISIHAC huszonsok évadja(!) torrenten. A rádiójátékot szívből ajánlom, fájdalmasan vicces a többi játék is.

1 Regents Street nem metrómegálló, én is észrevettem.

RE: Bloghu regisztrációköteles kommentelés flame

Akkora a bloghu új hozzászólás-policyja körül a sírás-rívás, hogy muszáj beleadnom a flame-be az én két krajcáromat is. Ha jól értem, az egész csak arról szól, hogy kicsit áramvonalasítani lehessen a rendszert, hogy tudjanak csak a lényegre odafigyelni. Nem hiszem, hogy ez megoldja a trollkodást (nagy forgalmú blogokra még a blog szó kitalálása előtt megvolt a nagyjából hatékony megoldás: a Slashdot-féle karma rendszer), de azt se hiszem, hogy ez most a világvége, a bloghu cápaugrása. De lássuk a változás lényegét:

Eddig a hozzászóláshoz a következő dolgokat kellett megadni:

  • név (nick)
  • email cím
  • (esetleg) CAPTCHA

Mostantól a hozzászóláshoz a következő dolgokat kell megadni1:

  • név (nick)
  • email cím
  • CAPTCHA

Egyetlen nehezítés, hogy létező mailcímet kell megadni, hogy tudd aktiválni (egyszer) a passt, de srsly, ez nem lehet senkinek akadály kettőezernyolcban. Egyszeri reg után meg többet nem kell a hozzászólónak foglalkozni az adatainak bepötyögésével, max ha identitást akar váltani.

Amúgy meg ez a régi hosted vs. saját c. dilemma: egy (ingyenes!) szolgáltató átvállalja a supporttal járó fejfájást (frissítések, rendszer karbantartása, stb.), cserébe te lemondasz a függetlenséggel járó korlátlan szabadságról (pluginek, kódban matatás, stb.) Amióta világ a világ így van ez.

1 Most próbáltam.

iWiW OpenSocial API zsírkréta-kezdőcsomag

Hosszas várakozás után hivatalosan múlt héten jelentették be, hogy külső fejlesztők játszóterévé válik az iWiW, a Facebookhoz hasonlóan mindenféle kisalkalmazást lehet majd építeni Magyarország internetes telefonkönyvére. (Cikkek a bejelentésről és ennek jelentőségéről csokorba gyűjtve erre) A héten kezdtem el aktívabban játszani a lehetőségekkel, miután múlt héten többször felbosszantottam magam azon, mennyire nem áll az egész OpenSocial kézre, aztán még sikerült ki is zárnom valahogy magam a rendszerből (eltűntek az alkalmazásaim a Homokozóból), yadayada. Aztán újra nekifutottam, és haladtam is valamerre. Még nincsen egy kész alkalmazásom se, de — ha maradunk a Homokozó képnél — mostanra nagyjából össze tudtam szedni a vödör- és lapátkészletet, amivel aztán már lehet várakat is építeni. Ahogy ilyenkor már megszokott, hatalmas segítség volt Aadaam, sőt. Tulajdonképpen megint ő ültette a bogarat a fülembe.

  • Addig egyszerű, hogy regisztráció. “Nem csak fejlesztőknek“ az iWiWes devblog leírja a miként-hogyant, legyen kéznél mobil, mert a Nagy Testvér figyelni akar. (Nem igazán értem hogy miért van erre szükség, de biztos fontos).
  • Kell egy tárhely, ahol tartod a gadgetet (iWiW appot, mifenét). Alapból nem innen fogja töltögetni az iWiW a cuccot, elég durván cache-eli az egészet. Ez a fájl tehát egy teljesen statikus dolog, minden lekérés stb. kliensoldalon, JavaScriptből megy.
  • Ez a gadget egy eléggé frankón túlbonyolított XML fájl, csomó paraméter kell ahhoz, hogy befogadja a rendszer. Csináltam egy vázat, amiben csak ki kell cserélni az adatokat, asszem nagyjából up-to-date, de frissítem ha találok újdonságokat.
  • Egy URL-t csak egy fejlesztő adhat meg, ami végülis teljesen logikus, de azt jelenti, hogy az összes példakódot le kell mentened saját tárhelyre mielőtt ki tudod próbálni éles környezetben, mivel a többi fejlesztő Homokozójához nincs hozzáférésed (van egy bug, amivel elő tudod bogarászni a szomszédokat, bejelölni barátnak, stb, de az appjaihoz így se férsz hozzá)
  • Az OpenSociallal történő matatás alapból egészen kényelmetlen dolog (mentés – feltöltés – cache ürítés – sandbox frissítés – miértnemmegy -japerszelemaradtegybetű ciklus iszonyat fárasztó), erre találták ki az OpenSocial Dev Appot, amivel könnyen ki lehet próbálni, hogy működik-e egy kódrészlet. A 0.8-as változat valamiért nem ment nekem, a 0.7 nagyjából működőképes.
  • Alapból mindent JavaScriptből kéne felépítened, de szerencsére mélyen elrejtve az OpenSocialban van egy template-ező rendszer. Az iWiW által beépített Shindighez is jár alapból, de valamivel összeakad a bajsza és nem működik. Külső forrásból viszont be tudod húzni: <script type="text/javascript" src="http://ostemplates-demo.appspot.com/ostemplates.js"></script>. Ezután tudsz olyanokat mondani, hogy:
    
    <script type="text/os-template">
    	<b>${viewer.displayName}'s friends</b>
    	<ul>
    		<li repeat="friends">${displayName}</li>
    	</ul>
    </script>
    

  • Itt találsz több infót/demót a template-ekhez. Nekem lényegesen egyszerűbben kezelhetőnek tűnik.
  • Az ostemplates.js fájl beépítésével random html fájlban is tudsz játszani a template-ező rendszerrel, de amúgy van erre is devapp gadget.
  • Erre aztán fel tudsz építeni mindenféle különleges tageket, barátdobozokat, stb. Később lesznek hivatalos ‘OSML’ tagek (os:FriendSelect meg ilyesmik), de sajátot csavarni se ördöngősség.
  • Nekem iszonyat fontos szempont, hogy az alkalmazás illeszkedjen az eredeti környezetbe. Mivel alapból nem járt, ezért építettem magamnak egy CSS fájlt, ami pluszminusz megegyezik az iWiW jelenlegi felületével: színek, betűtípusok, formák, méretek, képek, stb.
  • És ezek után még csak ott tartunk, hogy statikus tartalmat tudunk megjeleníteni, esetleg lekérdezni mind az összes lekérdezhető paramétert (gotta catch ‘em all: keresztnév, családnév, és ha még ez se volna elég: profilkép!), nincs semmi adattárolás, semmi social feature, semmi interaktivitás, ott még nem tartok.
  • Regeltem egy App Engine-t, úgy tervezem, hogy az alkalmazás(ok)at innen fogom kiszolgálni. Nem hiszem, hogy valaha is túllépem az ingyenesség kereteit. Találtam egy ígéretes tutorialt, hogy is működne ez.

Szóval innen indul a világuralom.

Információs társadalom 2008

Ma reggel az Astoria metrómegállójában elhelyezett népi terminálnál két hajléktalan PayPalezett. Rengeteg kérdést nyit ez a megfigyelés. Csámcsogjuk meg.

Nézifikáció

Mai mottónk: a kibicnek semmi se drága, avagy sírjunk még egy kört, hogy ez a generáció nem néz tévét, csak rengeteg sorozatot.

Amikor a múltkor előkerítettem a Comment:com cikksorozata apropóján az MTV Videótárból a Másfélmillió lépés Magyarországon részeit, Aadaam a teljesen egyértelmű és kézenfekvő bütykölős projekt ötletével dobott meg: milyen jó lenne, ha építenénk egy microsite-ot, ahol a videó mellett látnák azt is, hogy a túra térképén éppen hol járnak (természetesen más már felrajzolta térképre a Kéktúra útvonalát Google Mapsre), így hozzáférhetőbbé téve egy új generációnak (de legalábbis egy új csatornán keresztül) az amúgy egy virtuális polcon porosodó tartalmat. Valahogy úgy, ahogy a BBC csinálja az összes műsorával. Amikor indult a Tűzvonalban, hasonló kísérlettel próbálkozott: minden részt külön blogbejegyzésbe csomagolva erősen idézőjeles “podcastet” készített. Idézőjeles, mert az MTV által használt Windows Media Videó formátum miatt nem volt alkalmas podkasztletöltőbeli használatra, viszont a blogjelleg miatt így is látszott, hogy volt az ötlet körül lelkesedés. Akkora viszont úgy tűnik nem, hogy eljusson az MTV-ig, vagy hogy mi halljunk belőle valamit, szóval a projekt célját, hogy hajánál fogva berángassa a gyümölcsevő denevér évszázadába a Magyar Televíziót, nem tudta elérni.

Szóval hoz létre érdekes dolgokat a tévé és a rádió, és még több ilyen van kívülálló elől elrejtve valami archívum mélyén. Serpákra van szükség, akik kiismerik magukat az archívum ösvényein és felszínre hozzák nekünk a kincseket. (Figyelitek, hogy hogy válhat a tömegek elérésére kitenyésztett tévé a rétegigények kielégítésére alkalmas műsorajánlóvá?) Valami ilyen a koncepciója a BBC Radio 4 hobbiprojekjtének, az érdekes rádióműsorokból mazsolázó Speechificationnek, és testvércastjának, az ugyanezt tévéműsorokkal eljátszó Watchificationnek. Tökmindegy, hogy milyen adón adták le eredetileg, itt azok a műsorok vannak összegyűjtve, amit a szerkesztők szerint érdemes megnézned. Persze ez csak egy metszet a rengeteg lehetséges közül, bárki csinálhat hasonlót, hozhat létre a kincsestárra építve egy saját rádióadót (podcastet). Az a lényeg, hogy a BBC ezt megengedi, sőt bátorítja.

Magyarországon bátorítják-e vagy sem, ugyancsak vannak önjelölt serpák. Lelkes amatőrök digitalizálják be és osztják meg egymás között a kedvenc rádiójátékaikat, hangoskönyveiket. A múltkor egynéhányunk napját nagyon felvidította, amikor sikerült megtalálnom a Kétbalkezes varázsló lemezt, (ahogy korábban az is, amikor levadásztuk az Antall halála miatt félbeszakított kacsamesék részt). Egy lelkes, névtelen csapatnak köszönhetően pedig az egész Szabó család meghallgatható — az első 1959-es résztől az utolsóig. Mindez persze teljesen szürkén, az adók még mindig nem figyelnek igazán a netes lehetőségekre. Pedig még most itt a lehetőség, hogy a kezdeményezések mögé álljanak és épüljenek belőle.

Még:

Jellemző

Ma reggel szembejött a BoingBoing Gadgets bejegyzése egy szép, fekete, tárcsás, modern hálózatokon is használható (gondolom van benne DTMF átalakító?) telefon. $70 az egész, Rob Beschizza megjegyezte, mennyire jó lenne, ha lenne ilyen mobiltelefonosított változatban. Nosza, gondoltam, bekommentelem Bagitom projektjét a Kibu oldalán. A sztori röviden: nem találtam linkelhető anyagot, pedig régen még volt valami. A sztori hosszan: undorító utolsó szar a navigáció, túl van bonyolítva, sehova se vezető linkek, you are not authorized to view this page, nem tudom hova kattintsak hogy nagyjából azt kapjam amit várok, /node/randomszámsor, gááááh. Így végül ahogy nem sikerült egy telkónak eladni egy telefont, én se tudtam megmutatni, hogy milyen ügyes gyerekek dolgoznak a Kibuban. Gratulálok.

Whoyagannacall?

Nyugtassatok meg, hogy ez csak prerendered cutsene. Ha ez ingame footage, akkor …. WHOAH. Pár éve még ennél gyengébb grafikával mentek animációs filmek a moziban.