Ezt se gondoltam volna, hogy a nap csodaappja egy linuxos feedolvasó lesz. De mégis, engem megvett egy egyszerű de zseniális ötlettel a Liferea. Persze nem valószínű, hogy csak emiatt tolok egy pilgrimet, de azért megnyugtató tudni: errefelé is léteznek jó desktop appok. (Mert a feedolvasó helye az asztalon van)
A Liferea nagy ötlete az, hogy ha a feedből ki tudja bogarászni a címet, a bejegyzés alá behúzza a hozzá tartozó komment-szálat is. Zaj? Szerintem nem, inkább hozzáadott érték. Így néz ki:

Emellett be tudod állítani, hogy milyen gyakran kérje le az egyes forrásokat (hello eseménykövetés!), gombnyomással oszt meg híreket (végtelenhosszú listából lehet kiválasztani hogy digg vagy delisösz vagy technorati, a többit gyakorlatilag nem ismerem), sőt nemsokára az aktuális buzzwordöt, a felhővel való szinkronizálást is támogatni fogja: Google Summer of Code-ban már készül (igazán el se kezdődött a nyár, de már majdnem használhatóan kész van) a Google Readerrel összekapcsolás. Like, whoah.

Érintőlegesen volt már róla szó a Miafenén, meséltem róla mindenkinek, de azért belinkelem, hátha még valaki nem látta nagyapám fényképeit. Édesapa egy fényképész baráttal együtt digitalizálja őket (parasztvakítás végett említeném meg, hogy nagyrészt 10x15 centis üvegnegatívról), s ahogy ideje engedi, tölti őket fel Flickr-re. Nem csak udvariasságból szoktam órákat tölteni a képek nézegetésével, hatalmas élmény a képek között barangolni, ha nem is teljes rajza a társadalomnak, de nagyon érdekes dolgokat lehet megtudni a negyvenes évekbeli Erdélyről, visszacsatolásostul, elszakításostul, Marosvásárhellyel, Szóvátával, Gyilkos tóval, étteremmel, nyomdával, Teleki tékával együtt. Na meg persze a portrék!
Most, hogy annyi switcher lett hirtelen, szerintem érdemes megosztani az új macesekkel, mik azok a programok és beállítások, amiknek hiánya fáj egy új gépen, most konkrétan a frissen beszerzett és újratelepített PowerBookon:
- az első lépés mindenek előtt kilőni az általános kékséget és a színeket. Miután hozzászoktam a grafit felülethez, a szines aqua nagyon zavaró. Ha már ottvagy, érdemes átrakni a NeXT-stílusú csúszkákat (mindkettő egymás mellett, legalul) „hagyományosra” (tetején felfele, alján lefele csúszik), bár ez egyre kevésbé számít, úgyis görgőt (és kétujjas scrollt) használok.
- aztán jöhetnek a létfontosságú programok lehúzása, az egyelőre rettentően buta Safarin keresztül, közben háttérben indítok egy rendszerfrissítést…
- Safarinak meg kell mondani, hogy lesszives engedélyezni a tabokat és nem visszapöttyenni, amikor alma+T-t nyomok. Illetve amikor már irritál, hogy nem tudok tabokat váltani, beállítom a Keyboard.prefpane alatt, hogy az alma-nyilak kombóval szeretnék lapozni.
- Adium. Egyrészt mert multiprotokoll, másrészt meg kényelmes. iChat menne a kukába, ha az Adium rendesen támogatná a Bonjourt. Viszont telepíti nekünk ajándékba a következő elengedhetetlen programot:
- Growl. Egységesített üzenetküldő, gyakorlatilag minden értelmes app támogatja.
- Quicksilver. Mire idáig eljutottál, szeretnél programokat elindítani… Ez a program az a kategória, hogy miután megszoktad, nem tudod nélküle elképzelni
az életedet a programok indítását. Alapprobléma például, hogy miután lefagy a QS, mivel indítod újra…
- UNO. Nem szeretem a brushed metalt kinézetét (viszont szeretem a brushed metal ablakokat, pl akármelyik csücskében meg lehet fogni). Így egy vegyes külsőt állítok be: az aqua appok külseje marad, a brushed helyett a Leó unified sémájára hasonlító külsőt állítok be.
- Monolingual. Mire idáig eljutok, túl vagyok egy pár rendszerújraindításon, és bár eredetileg nem telepítettem fel nyelvi csomagokon, a sysupdate-ek általában tele vannak ezekkel szemetelve.
- Skitch. (sajnos privát béta) Screenshotkészítő app. Nagyon hamar átkerült a „fölösleges Delicious Generation csicsa” kategóriából a „nincs élet nélküle” kategóriába. Egyrészt mert nincs kedvem megjegyezni a négy kéz koordinációját igénylő gyári „printscreen” kombót, másrészt afféle kifelejtett Paintként funkcionál, illetve elengedhetetlen a kétkattintásos képfeltöltő funkciója.
- iScroll2. Jó dolog a kétujjas scroll meg a kétujjas jobbkatt, éppen csak az Apple elfelejtett engedélyezni ezen a PowerBookon. Ez a cseredriver az ADB-buszos (!!!) trackpadeket okosítja fel, ha a hardver amúgy képes lenne rá.
- A Dockot még összerántom kicsire, egy Applications mappát húzok az Apple-féle weblink helyére, iChat képregény-puffanással eltűnik az Apps mappa mélyére.
- Amire idáig eljutunk, már érzem, mi hiányzik: Transmissionra szükség van, másként hogyan jön le a sorozat.
- És hamár sorozat, Perian (gyakorlatilag mindenhez kodek, minusz WMV), s akkor már Flip4Mac (WMV támogatás), hogy le is tudjam játszani. Illetve VLC, hogy mindenképp lejátszódjon a program
Kb. itt tartok most, de még ezekre mindenképpen szükségem lesz:
- Fink. Csak nem fogok minden hülyeséget forrásból fordítani?
- TextMate (és SubEthaEdit). Egyik se tökéletes, együtt kb kiegészítik egymást.
- OmniOutliner jegyzetelésre, vázlatolásra. Egyik legjobban kitalált app Macre.
- Transmit mindenféle szerverre fájltologatós protokollt kezel, szépen. Még azt is megbocsátom neki, hogy távoli rokonságban áll a Commanderekkel.
Persze még nincs fent minden alkalmazás, amit használni szoktam, de a gép kb. innen válik használhatóvá.
„Ha elegem volt a főnökeimből és beosztottaimból, hazamentem és ezt néztem.” (Sz., egykori tanárom, és még egykoribb kormányszerv-főosztályvezető)
Ennél persze magasabb beosztású bürokraták is szeretik sorozatot, de nem csak ezért jó.

- Hanem mert vicces, és nem merül el a „kortárs valóság éles szemű és nyelvű megfigyelésében és kritizálásában” (bár néha érinti az angol humor azon rétegét, amikor az a vicces, hogy sok ember egy kis vasúti hálófülkébe tömörül, és persze a legkésőbb a legkövérebb jön, aki persze a legerőszakosabb is; ld. mellékelt kép)
- Rémisztő szemüvegkereteket, zakókat, nyakkendőmintákat, haj- és arcszőr (legfőképpen barkó-) viseleteket tekinthetünk meg (ld. mellékelt kép).
- Élvezhetjük a megkapóan szép hivatali angolságot, gyorsbeszédű színészek elődasábán. (erről sajnos nem szól a kép)
Hozzáadott érték