Mi ezt már sokkal régebben megírtuk: http://www.tuaw.com/2006/11/01/chinese-ipod-knockoffs/
Archive for the 'almás' Category
Kedd éjfél (EST) volt beérkezési határideje a TUAW “álláshirdetésére” írandó mintabejegyzéseknek.
Amire végül nem írtam, bár a hétvégén nagyon belelkesedtem, hogy milyen jó lenne, ha sikeresen nekiugranék ennek a lehetőségnek:
- Pénzt kapnék, azért, hogy maces cuccokról írjak
- Az Otthoniak által sokallt maces tartalom lecsökkenne ezen az oldalon
- És még az angolt is gyakorolnám
Végül nem csak sűrű teendőim miatt nem küldtem el a jelentkezésemet — a héten volt egy Wirth I.-beadandó, mint mindig (nagyon jó az a kurzus, csak aránytalanul sok időt kell vele töltsek), egy statisztika zh (ami azért elég sok készülés mellett se sikerült oly’ fényesen, de majd meglátjuk), ja és persze közbejött egy bizonyos internetes-magyarországos konferencia, aminek az összesített feedjét percenként frissítettem1 (név szerint azért nem említem, hogy nehogy begereblyézze ezt az amúgy teljesen irreleváns bejegyzést az Automatika)….
Nem is azért nem küldtem el, mert nem tudtam kitalálni, hogy miről írjak. Akadt. Egyszerűen az bosszantott, hogy nem tudtam egy ép mondatot leírni, ami azt visszaolvasva sem tűnik teljesen otrombának. Csak kerestem a szavakat, de sehogy se tudtam leírni amit akartam — úgy ahogy akartam. Nem volt szabadon folyó és könnyen olvasható (mint ahogy szeretem azt hinni, hogy az amit magyarul írok az az)…
Még gyakorolni kell. Talán a legközelebbi hasonló oportyunitit már talán kihasználom, addig is maradok egy fizetetlen és kis hatótávolságú Apple-evangelista.
1 Időnként az IRC-csatira is benéztem, de töküres volt. Kár, a web2symp-en pedig milyen szépen ment… (Legközelebb majd talán élőben is ki kéne próbálni… Már csak valami körpöret háttér kéne ami állja a belépőt, meg egy laptop, hogy a konferencia citizen journalism részét is tudjam figyelni. Telhetetlen vagyok.)
Igen, igen, igen!
Ezerszeres hurrá a 10.4.3 kextjeinek!
Ma délelőtt sikerült beüzemelni az ethernetet a Mac(?)-en is, úgyhogy most már zavartalanul levelezhetek, töltögethetek, rss-ezhetek, web2-zhetek és menőzhetek vele a koliban is.
Pár napja új (félig-meddig) konvertet köszönthetünk a PC-s világból. Bár még nem értünk a kísérleti időszak végére, n+1 számú hardverelemmel akadnak még problémák (lásd korábban), a gondok nagyja szerintem kivasalható, s a gép pluszminusz használható állapotba hozható.
Érdemes megfigyelni a laptop paramétereit:
Intel Celeron M 1.6GHz, 512MB DDR2 RAM, ATi Radeon x200M videókártya, (ismeretlen gyártójú) DVD±RW/RAM1, AC’97-kompatibilis hangkártya, Realtek hálókártya, valamilyen SoftModem. Akkuidő kb. 2 és fél óra.
…tehát közel sem azonos súlycsoport, mint az Apple jelenlegi laptop-felhozatala. Mondjuk nem is kerül annyiba. Mielőtt feltelepítettük, nem reméltem olyan tyűdenagy teljesítményt a géptől, egészen az átállás előttig kedvenc almás cégünk azzal mosta a fejünket, hogy még a G4-es proci is elfenekeli a Pentiumokat. Ehhez képest, úgy, hogy a videókártyát egyáltalán nem tudja kihasználni, xBench alatt magasabb pontszámot ért el, mint a minim. (44 vs. 41 pont). Ha a videókártyával tudna mit kezdeni, jelentősen megugorna a pontszáma, a rendszer maga már így is sokkal gyorsabbnak tűnik mint nálam (bár ebben benne van az is, hogy itt már egy bő év kacata gyűlik).
Ugyanakkor nem hupirózsaszín a helyzet. A sok alkatrésznek mind le kell vadászni a meghajtóját (aztán kicserélni a device id-t ahol kell, stb), már ha kompatiblisek vagyunk. Végül is miért kéne n drivert fejlesztenie az Apple-nek olyan eszközökhöz, amik sose kerülnek bele saját dobozaikba. Ha vény nélkül kapható alkatrészekből készült a gép, örüljünk, hogy egyáltalán ennyire megy….
…És tegnap estig nagyjából örültünk is. Ez a hálókártya—wifi gubanc pont az a fajta bosszantó hiba ami szálkaszerűen beleragad az ujjunkba és egyszerűen nem tudunk vele mit kezdeni (ez elkerülhető ha valaki olyan elvetemült, hogy 1:1 ugyanazokat az alkatrészeket használja fel, amiket az Apple, de akkor már minek dzsunka, ha lehet eredeti, szentföldi, Designed in California?). Gyanítom, hogy akik OSx86-ot raknak fel gépükre, pont hogy nem az Apple-t lopják meg. “The first hit’s free”: egy szennyezett rendszert próbál ki a júzer, s közben rájön, hogy tényleg jobb, és elkezdi magát győzködni, hogy erre neki szüksége van s megérdemli (na jó, függés alakul ki, de ez már más csésze tea). És egyszer betelik a pohár, megunja hogy — például — nem támogatott a videókártyája, meg rájön, hogy ki tudja, a későbbi rendszerfejlesztéseket is fel tudja-e majd heggeszteni2, és (már ha megteheti) a sok bosszankodás helyett vesz egy igazit.
1 Az írási funkcióját még nem próbáltuk ki. A márkáját meg elfelejtettem megnézni, majd Gábor betoldja ide. (Gábor betoldja ide: Pioneer DVD-RW DVR-K16S)
2 A legfrisebb kernelek (amiket a 10.4.4 utáni frissítésekbe raktak bele) már csak a Core procikat támogatják, így a hekkelt változatban még mindig a 10.4.4 kernele fut. Így kicsit necces lesz a Leopard—OSx86 támogatás…
Fény derült a különleges összefüggés eredetére a wifi és az ethernet között: Umb3r70 a wifit ismeri fel ethernetként, és próbál DHCP-ről IP-t hozzárendelni, ami persze nem megy. Megoldást nem látok, a fórumok szerint az ethernetemet az OS natívan támogatja, nem lehet tehát mindenféle hekkelt .kext-ekkel operálni.
El is ment a kedvem a képfeltöltéstől.
Péntek óta így hívják a Macemet.
Persze a valóság nem ilyen szép: a hardver nem az igazi, szentföldi, designed by Apple in California, hanem egy pórias, amúgy kellemes és szép kialakítású Toshiba Satellite laptop. PC. Ízig-vérig. (milyen béna reklámszlogen lenne ez). A rendszer pedig rajta egy 10.4.6-os. Lehet vállat veregetni. Mert nem volt egyszerű.
Nehéz volt a megfelelő disztró kiválasztása (JaS?, Myzal?), nehéz volt a levadászása. Még nehezebb volt a patchelése (80%-nál megakadó torrent, demonoidos jelszó szerzése). (a particionálás, bootloader telepítés nem volt annyira bonyolult, de ez most nem illik ide).
Voltak örömteli várakozássel teli pillanatok, amikor azt figyeltük, vajon elindul-e az install, túljut-e az első, második, sokadik lépséen.
Voltak torokszorítóak, amikor az első install után kiválasztottuk a bootlistából az “Unknown Operation Systemet”.
Voltak elkeserítőek, amikor ezután a rendszer “HFS+
reading error”-ral állt le.
Voltak mulatságosak, amikor a második telepítés után valamiért az OS helyett a Windows indult el.
És persze voltak diadalittasak is, amikor először loginoltam az új rendszerbe.
Maga az OSX86-prodzsekt amúgy inkább sufnituningolók, ravasz rendszerprogramozók, kínai és nem kínai script-kiddie-k gyülekezete, akik szerint cool, ha az ilymódon felépített gépüket hackintosh-ként emlegetik, semmint holmi szeriőz, megbízható, minden hardvert támogató vállalat. Nemegyszer meggyűlt a bajunk a különböző compatibility issue-kal: nem működött a
- vidokártya (a híresen rosszul támogatott ATI x200m), tehát nincs Core Image, se Quartz Extreme
- hangkártya (iTunes el se kezdte a számok lejátszását)
- teleptölöttségmérő, Power Saving-lehetőségek (monitor fényereje, készenléti üzemmód)
- usb-s wifi (Sitecom WL-113)
- és kétségeink voltak az Ethernet működőképességeiről
A ma esti állapot, hogy
- a video még mindig nem működik, és a fórumok böngészése alapján nem is valószínű, hogy fog
- a hangkártyát hosszas olvasgatás, töltögetés, .kext-másolgatással megjavítottam
- felraktunk ugyan pénteken egy teleptöltöttségmérőt, de egyfolytában 0%-nak látja az akkut, ezen még dolgozni kell
- külső programmal teljesen működik a Wifi, aminek az ikonjának a lecserélése után benn is merem hagyni a Dockban állandóan, annál is inkább, mert mintha lenne valami rejtett kapcsolat az Ethernet és a wifi között.
Kipróbálásra vár még:
- működik-e a cd/dvd-írás
- működik-e a dvd-lejátszás, vagy csak nagyon lassan-e (olvastam valami trükköt, hogy Rosettával ki lehet cselezni a Quarzt hiányát)
- mennyire jól tolerálja a hálózatot, fájlmegosztást, vpn-t (ezzel elvileg nem lehet gond, de mégis…)
Természetesen ki kell fejeznem a hálámat kollegának, aki bátorított, letöltött, segített, magyarázott és egyáltalán.
(ide akartam képet beszúrni, hogy nemcsak a levegőbe beszélek, de elfelejtettem az ftp-jelszót, úgyhogy majd holnap jönnek a képek a rendszerről és az optikai tuningról!)
Nagyon csúnya az új iTunes felülete. Vagyis nem is csúnya, bizonyos operációs rendszerek (grafikus felületek) felhasználói maguk alá szolmizálnának ha ilyen külsejű zenelejátszójuk lenne. Egyszerűen nem illik bele a környezetébe, nem tűnik igazi Mac OS X-alkalmazásnak. (Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb tudatos Mac-es a rendszer look&feel-je miatt szereti a gépét).
Első számú bizonyítékunk az új iPod-menedzsment lapról való. Érdemes megfigyelni a Mozilla-kék fejlécen a Drupal-formájú füleket és a Windows(XP? Vista?)-jellegű iPod-ikont.
1. számú bizonyíték
Remélem, nem ez lesz a fejlesztési irány a Leopard-ban (majdnem Longhorn-t írtam…), a nemszínes Mac-eket, az eMac otrombaságát, a Think Different kikopását, sőt az Intelre váltást még el tudtam fogadni, de a Windows-os/KDE-s/Gnome-os/etc. külsőt nem… (nem is tudom mire hasonlít ez a külső, mindenesetre Mac-re nem)
A Songbird meg szépen csendben fejlődik, már majdnem használható. Oké, nincsen benne iPod-támogatás, Applescript nem is lesz sose, Exposé hatására elrejtőzik az ablak mintha egy Inspector-panel lenne, és asszem egyelőre még CD-t se lehet vele írni, de azért benne van a remény, hogy egyszer tényleg az iTunes konkurenciája lehet (ha nem javul az iT kinézete/nem lehet visszaállítani a megszokottra, megfontolandó alternatíva a Songbird)
UPTD – szeptember 16: A Kelt által javasolt visszaaquásítő jutiliti tényleg működik, nagyjából újra használhatóvá teszi az iTunes-t. Újra Aqua gombok, sőt még a zöld ikont is visszaállítja, ha az lenne valakinek a csésze teája. Nekem a kék is tetszik tulképp (egyedül az iT 1.0 lilája nem tetszett…)
UPTD: Megvolt. Érezhetően nem én voltam a célközönség (csóró-éhező egyetemista lévén1, fél fülére süket iPoddal, ráadásul mélyen Ká-Európában, dombornyomott hitelkártya nélkül), de az iTunes-frissítést letöltöttem. Vázlatpontokban:
- Az új külső ronda. Nagyon ronda. Mintha egy gyenge Windows Media Player vagy nemtom Linuxos koppintása volna. Még szerencse hogy teljesen standard ablakrajzolási eszköztárat (widget-eket, de nem azokat a widgeteket) használ. Az Apple a saját HIG-jét se tartja be. Lehet, hogy még egyszer nekiugrok az UNO-nak...
- A videólejátszás viszont legalább már nem szaggat. Bár az előpattanó lejátszó gombsor átlátszósága/lekerekített sarkai nem látszanak valamiért. Majd a 7.0.1 biztos…
- A CowerFlow-t megvették (nem simán ellopták szegény barkácsprogramozó ötletét és aztán szembevigyorogták, ahogy azt a Watson-os Kareliával csinálták meg — kétszer (másodszor az iWeb-Sandvox volt) — meg a Konfabulatorral tették korábban) és integrálták érdekes volt olvasni a tegnapi közvetítéseket, ahol új fícsörnek harangozták be, pedig — legalább is nálam — ez egy alapvető parasztvakítós program volt, amivel már egy éve lehetett csorgatni a nem-Mac-es júzerek nyálát. Az albumos nézési mód se hülyeség. Az viszont kifejezetten bosszant, hogy album art hiánypótlást csak iTunes-vásárlóknak engedik(regisztrált júzereknek, megfelelő országból származó hitelkártya meg minden szükséges hozzá). Bunkóság. (Persze, biznisz, de akkor is bunkóság)
- Elvileg tud olyat, hogy iPod-ról felmásolja a zenét. Az apróbetű csupán annyi, hogy csak az iTunes Store-ban vett termékekre érvényes az akció. (Ide tessék valami nagyon cifra véleménynyilvánítást gondolni)
Steve Jobs nem fekete magasnyakú pulóverben volt, viszont egy másik lényeges szokást is megszegett: félkész terméket mutatott be. Oké, szigorúan véve ilyet már eljátszott a WWDC-ken, a nagymacskákkal, de az mégis a fejlesztők bíztatására volt kitalálva, ez meg csak azért, hogy az iTunes Music Store vásárlói úgy vegyék a filmeket (mint a cukrot), hogy tudják, idővel (meg plusz pénzbefektetéssel) majd TV-n is nézhetik a megvett filmeket, nem csak a (még mindig nem hatalmas, érintőképernyős, wifis, stb.) iPod-on vagy számítógéphez kötve. (Ami mondjuk nekem nem nagy szám, állandóan számítógépen nézek filmeket, tv-sorozatokat2, de azért persze még kistévén is kényelmesebb, pláne a háromszáz dollárt erre a kütyüre áldozni hajlandó célközönség Hi-Def házimozi-berendezésein.)
És elkezdett járni az agyam (asszem kb. a Tipokert óta), hogy mégse lenne nagy hülyeség egy bogba összegereblyélni az almás cuccokkal (mondjuk részidőben) foglalkozó blogokat, egy afféle mac.zin-be. Most, hogy WordPress motor hajtja az agyamat, elvileg tudok kategóriás bontásban értesítőket generálni.
1 Természetesen nem is. Sőt érthetetlen okokból ma utaltak ösztöndíjat, ha jól olvastam, akkor a májusit. Ezek szerint azt még eddig nem kaptam meg. Dejó.
2 “I’m changing the movie industry — ask me how!”
Egyik elkezdett nyári projektem volt (Summer of Code, haha) Kelt AppleScript + XML-RPC varázsló kódjának továbbgondolása, “igazi” programmá alakítása AppleScript Studio-ban.
A fejlesztés nagyja egy hétvégén történt, és ahhoz képest meglepően használható (értsd: nagyjából működő) programocskát sikerült összehozzak, mindenféle programozási előképzettség (és főleg) skill nélkül. Végül egy sort se kellett programozzak, minden szükséges parancsot az AppleScript pidzsin angolján magyaráztam el szerencsen szolgámnak.
Az üzemeltetéshez jelenleg 10.4 ajánlott, bár elfut 10.3-on, nem hibátlanul.
Egy pár a fontosabb hibákból:
- Régi Mac-es szokáshoz híven a hosszú ő és ű betűket leginkább OE és |-re hasonlatos karakterekre váltja le — furcsa módon a címben nem, csak a bejegyzés szövegében. A hiba 10.4-en nincs jelen.
- A Manage gombra kattintva 10.3 alatt valami érthetetlen ok miatt nem tölti be a korábbi bejegyzéseket, ugyanez 10.4-en jól megy.
- Általános probléma, hogy a jelszót nem Keychain-ben tárolja a program, hanem egy .plist fájlban, szövegként. Az AppleScript Keychain Access-e ugyanígy nem nyújtana nagyobb védelmet, mert más script is kiolvashatná a jelszót. A megoldás valószínűleg Obj-C method-ra hivatkozás lesz, de ehhez még nagyon nem értek.
Rajta van a listámon a programocska továbbfejlesztése, a 0.2-es változatban szeretném dokumentum-alapúvá átírni (azaz lehetővé tenni a szövegfájlok beolvasását és kimentését – a nyomtatás már most is megy), a jelszót biztonságosan tárolni, illetve a rich text-ről és képfeltöltésről se mondok még le.
Ja és elnézést az összevissza nyelvezetért. Először végig magyarul szerettem volna írni, aztán angolul, hogy ne lógjon ki a rendszer egészéből, aztán visszafolytak a magyar kifejezések.
Hozzáadott érték