Archive for the 'egyetem-begyetem' Category

Bölcsészinfó

Dolgozatomban volt kérdés:

One of the following pairs is not synonymous in text editors and word processors. Which?
  • open—read
  • cut—kill
  • paste—yank
  • close—write

A válasz persze a close/write, de miért kéne tudnom, hogy Stallman végtelen bölcsességében miért killnek és yanknak keresztelte a vágólaphoz (sőt, tűtáblához) kapcsolódó funkciókat a szövegszerkesztőjében. Kicsit csalok csak, mert teljesen önkényesen választottam a fenti kérdést az Informatika c. tárgy vizsgafeladatlapjáról, mert vannak ennél lényegesen érthetőbb/több gyakorlati hasznossággal rendelkező kérdések is. Ettől a problémám még változatlan, főleg, ha zárójelben megjegyezzük, hogy elsős angolosoknak, angolul tartott, egyféléves előadásról van szó: biztos, hogy erről kéne szóljon? Valahogy pont úgy sikerült eltalálni, hogy aki tudja az anyagot, annak fölösleges, aki meg eddig nem hallott a UNIX-rendszer jogköreiről, a reguláris kifejezésekről, a veszteséges/veszteségmentes tömörítésről, a markupnyelvekről, az Emacs különleges elnevezéseiről, a forráskódban matatásról vagy akár a parancssorról (mondjuk mert elsős bölcsészhallgató), annak teljesen értelmetlen és nincs miben megkapaszkodnia. Nincs kész válaszom, hogy hogy kéne jobban csinálni, de abban biztos vagyok, hogy nem így.

Ennek a bejegyzésnek a megosztása, lementése és többszöri elolvasása tilos!

ELTE BTK Anglisztika könyvtár, a szekrényektől kicsit odébb, a fénymásoló fölött:

És ha valamiért elgépelésnek gondolnád, a kedves könyvtárosok a lelkedre kötik, hogy eszedbe se jusson másolatot készíteni a szakdolgozatokból, mielőtt neked adnák a féltve őrzött tudást. Ez nem pont a fordítottja a könyvtár, az egyetem, meg úgy mellékesen a szerzői jog rendeltetésének?

Kulcskunyerálós szak

Az angolos és németes (anglisztikás, germanisztikás ha szőrszálhasogatni akarunk, de nem) könyvtár a BTK egyik épületének aulájába került pár éve. Ne menjünk bele, hogy jó-e vagy rossz-e, volt valami flame körülötte, tán mert régen partiplész volt a helyén, vagy mert a hatalmas üvegtető alatt télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van, részletkérdés.

A könyvtár(ak) sarkában van egy ruhatáros-kisszekrényes rész. Egyik oldalon az angolosoké, másikon a németeseké. Azt gondolnád, hogy nincs a szaknak jelentősége, hogy hova teheted be a cókmókodat, pedig de: az angolos oldalon a szekrényben a kulcs, a németeshez a kölcsönzőpultnál kell kérni. Seriously? Furcsállnám ezek után, ha bárki is használná a németes oldalt, főleg mert az angoloson mindig van szabad szekrény.

Fó ekszönc

Persze, egyértelmű, hogy egy angol szakon mindenki el tud gagyogni angolul. Igazán csak azon lepődtem meg (és csodálkozom azóta is rá állandó jelleggel), hogy milyen érdekes, összetett, furcsa kulturális cókmókkal érkeznek a csoptársaim. Értsd: iszonyat vastag műakcentusok. Igen, van aki simán az angolórákon begyűjtött gyönyörűen magyar akcentusával érkezik, de egészen meglepően sokan beszélnek amerikaiul. Van aki azért (meglepően sokan amúgy), mert Kinn tanult meg angolul, de gyanús, hogy többen csak kultúrmajmolásból vették fel, vagy méginkább ebbe nőttek bele az amerikai filmek-zenék-bla hallgatása során.

Most konkrétan akkor akadtam ki, amikor egyik órán egy srác kemény művalleygirllel kezdett el beszélni.

Műbritis akcentust csak tanároktól hallok. Meg Zitától, de az más történet. Neki tulajdonképpen még jól is állna, ha nem vinné túlzásba ;)

Nincs net a koliban.


képünk csak illusztráció

Tettem memóriát Gibsonba tegnapelőtt késődélután, azóta nincs net a koliban.

  1. a beállítások jók
  2. a drótozással nincsen baj
  3. a T szerint a vonal rendben van (az ADSL tesztszerver működik is)
  4. a szolgáltató szerint minden okés
  5. mégse tudunk felcsatlakozni.

Több mint kellemetlen. Ilyenkor külön jó dolog a laptop, meg a nyilvános wifi.

Kistáska: szerkesztőség vs HÖK

Kedves Olvasónk!

A KisTáskát ezentúl nem fogod a szokott helyen megtalálni, mert az ELTE TÁTK Hallgatói Önkormányzata az eddigi szokástól eltérően nem rendeli meg ez újságot – ennek hátteréről bővebben a mostani lapszám 3. oldalán vagy a http://kistaska.tatk.elte.hu/cikk.php?cikkid=670 linken olvashatsz. Ha szeretnél hozzájutni a laphoz, akkor ma és holnap (hétfőn és kedden) megtalálsz miket az északi tömb bejáratánál, illetve előfizetheted a http://kistaska.tatk.elte.hu/megrendelo.php oldalon. Reméljük, a továbbiakban is olvasóink között tudhatunk!

Üdvözlettel: A szerkesztőség

Ha a Kistáska weblapja adna RSS-t, a halottfa kiadás hiánya nem is zavarna annyira. Így viszont kicsit kellemetlen, hogy az (általam ismert) legszínvonalasabb kari lap (még csak nem is az “üzemi hírlevél” kategóriából) ilyen szerencsétlen helyzetbe kerül, hogy a kar (illetve a HÖK) nem finanszírozza a kiadását. Mert beszólt Petényi Mirkó egy cikkben, hogy azért kicsit gáz a HÖK(ök) költségvetési szabályozása.

hardware test ok, software text ok

Kortárs-művészet-ami-akár-kúlság-is-lehetne-de-elbarmolták-a-megvalósítást jeligére

Megnéztük a BCE új könyvtárának ledfalát. Tanulságos volt.

A történet így néz ki: Budapest Corvinus Egyetem épít PPP konstrukcióban egy új épületet (aminek fele ráadásul irodaház, wtf?). Az épület maga egészen jól néz ki, általános Jetsons-hangulat, padok alján mindenütt villanycsatik, korzózó Segwayek

Viszont a PPP-szerződés apróbetűs részében ott van, hogy az építési költségek x százalékát képzvőművészeti alkotásra kell fordítani. Pályázatot írnak ki rá, végül egy tulajdonképpen egészen jópofa projektet hirdetnek győztesnek: hatalmas ledfalat építenek, amin címke-kondenzcsíkban futnak majd az egyetem levelezéséből a legjellemzőbb szavak.

A problémák ott kezdődtek, hogy a BCE nem volt hajlandó hozzáférést biztosítani a levelezésükhöz. Sebaj, a projekt szervezői találtak más vizualizálható forrást: a BME-s Schönhertz koli levlistáját.

Elkészült a szoftver, felrakták a színes-villogó bogyókat (“pixeleket”), átadták az épületet. Gábor pár napig látta is a Schönhertz levelezését futni a falon. Ma délután, amikor mentünk megnézni, már csak négy sor szöveg kergette egymást:

hardware test ok. software text ok. firmware test ok. (mégvalami) failed

Éppen arra járt a projekt médiaművésze, Pásztor Erika — a ledfalról forgatott a Kultúrház, aki elmagyarázta, hogy az informatikai vezetőség a tróger: se saját adatot nem adnak, se kilátást nem a Schönhertz szerverére. Ami végülis érthető, semmi perc alatt minden Sch-s levél “hülyecorvinus” aláírással végződne. Mentő tervnek bedobták, hogy esetleg a mikrótankönyv kulcsszavai pörögjenek, de az lényegesen kevésbé érdekes.

Így nézne ki, ha kiraknák a Schönhertz levlistáját: (java szimuláció)

Digitális táblákra, arra bezzeg van pénz! ;)

Seriously, kéne írni rá Pongot. Vagy Breakoutot. Most már elköltöttek rá egy vagon pénzt, akkor legalább használják.

Heti jófejség

Megmutattam kispajtásaimnak, hogy hogyan lehet a jstor-t használni egyetemen kívül, amihez csak egy ravasznak nem is nevezhető lépés kellett: belőni egy VPN-t az egyetemi-könyvtári hálozathoz, és ezen keresztül aztán csoroghat lefelé a szakmaiság (és ilyen gyorsasággal nőhet a társadalmi tőkém).
Az ügynek két tanulsága volt:

  1. A (lenkenénis-)filozofikusabb: az emberek (incl. me) hajlamosabbak panaszkodni és sóhajtozni ahelyett, hogy utánanéznének a dolognak. Sokan jártak könyvtárba-Sóházba, hogy ott cikkeket válogassanak, feltegyék gmailre, és otthon kinyomtassák, holott a könyvtár honlapján már régóta fenn van ez a körbedrótozási metódus, és én is csak véletlenül bukkantam rá.
  2. Az almás-gyakorlatiasabb: új válságkezelési stratégiám van: ha valami nem működik, húzzuk le a semmibe (az obligát képregény-füstfelhő kíséretében eltűnik) és csináljunk helyette újat. Nekem háromnegyed órai kemény munka után sikerült így (és csak így) átállítani L2TP kapcsolatot PPTP-re (amit valamiért azóta sem ment el rendesen).


Ja meg regeltem Twitterbe: az eredmény elkeserítő — az első napi lelkesedés után a második nap már mutatkoznak a lustulás jelei. Ezért nem lettem sosem sorozatfüggő: egyszerűen elfelejtettem leülni rendszeresen mindennap a tv elé…

Warez.ru

Avagy ahonnan az áldás jön… (A transzliterlálást-fordítást a tudatlanoknak pedig végezze el Gazs kartárs)

warez

UPD: a kép egy kb. 150 megás játékelméleti műveket tartalmazó torrentből van.

Szakmaiság

Vasárnap reggel érkeztünk haza a SzISz téli táborából, s azóta nem élménybeszámoltam az eseményről, pedig… (Helyette például Cities3D-t próbáltam Mac-re portolni, sikertelenül, hiába, script kiddy vagyok.) Amíg nem írok róla viszont, addig savanyodik, s egyre csak fogy belőle a hírérték, míg csak egy emlékké nem alvad. Szóval uccu neki, halljuk hogy volt!

Feltört utak

Nem szoktam bemutatkozós-összemelegedős táborokba elmenni, nem voltam se a gólyatáborunkban, se más kari táborozáson. Az MCC-be is csak úgy becsöppentem, egyből mélyvíz, semmi bemutatkozósdi (meg is látszik jelenlegi, erősen töredezett kapcsolati hálómon, de ez most kicsit más tészta). Csütörtök délután mégis hátamra kaptam a várost s levonatoztam Zánka-Úttörővárosba a Széchenyi István Szakkollégium téli táborába. Egyrészt úgy éreztem, valahogy le kell zárni végre a vizsgaidőszakot, megünnepelni, hogy túléltem, esetleg rituális máglyán elégetni s körbetáncolni a félévben felgyülemlett jegyzeteket, másrészt afféle menekülőút-ásásnak is felfoghatjuk: helyenként elég vékonyra sikerült a frissen lezárt félév, s ha esetleg ezután már nem férnék bele A Vezetőség koncepciójába, legyen azért még hol aludjak. Meg természetesen érdekelt, hogy kik közé keveredett Gábor, milyen népek a sziszesek, miért üvöltik még részegen is azt, hogy “szakmaiság”1, na meg a catanozási lehetőség se volt utolsó szempont.

All-in-all, jó volt, bár a vizsgaidőszak kipihenésére nem sok idő maradt. Napközben okosító előadásokat hallgattunk (volt szó a CKM/férfimagazinok által közvetített képről, a tőzsde, majd a politikai intézmények helyzetéről, az agglegény bachelor-képzésről, meg a tömegközlekedési vállalatok képviselői is sajnáltathatták magukat), vacsora után egy kör kötelező Catan (by Kotek), majd hajnalig-bealvásig tartó tincitánc, minden este ugyanazzal a maréknyi,változó hallgathatóságú számmal aláfestve. Mondjuk érdekes volt, mennyire másként szerveződik a Szisz, millióegy bizottsággal és tanáccsal, for the people, by the people, szemben az MCC totalitárius berendezkedésével. Végülis nem szeretnék se Tocqueville-t játszani (Demokrácia a Sziszben), se Tönniest (Közöség és társadalom — természetesen a közösség szerepét a Szisz, a társadalomét az MCC játsza), nehogy ezzel valaki tyúkszemére lépjek, maximum annyit tartok megjegyzésre érdemesnek, hogy az eltérő felvételi folyamat mennyire meghatározza a kollégiumok tagságát: míg az MCC-nél végig formális a felvételi folyamata, írásbeli, majd szóbeli elbeszélgetés a tanárokkal, a Szisznél sokkal informálisabb, s nem csak a szakmaiság a fontos: a téli táborban az aspiránsak elsősorban életképességüket bizonyíthatják: kellőképp partyarcok-e, na meg tudnak-e, s szeretnek-e Catanozni. Hogy beférnek-e a közösségbe. MCC-n a közösség csak a posteriori (na, nem flancolok, felvételi után) jön be a képbe, a szaktanárok által kimazsolázott, kiművelésre alkalmasnak ítélt Collegisták csak kiválasztottságuk után ismerik meg a többieket. S ez alapvetően meghatározza a kollégiumok működését: (szakmai) közösség, vagy agyfarm. Na mégis belemásztam, mindegy, bent hagyom.

Azt meg igazán sajnálom, hogy nem vittem fényképezőgépet, pedig annyira szépen/ijesztően/stb nézett ki ez a tömény szocreál komplexum.

1 Igaz, ez nem a priori ismeret volt.