Egyik se ér meg egy bejegyzést, de ilyeneken gondolkoztam mostanában amikor már elegem volt mindenből (vizsgára tanulásból meg pláne). Kicsi omnibusz bejegyzésünk következik, az ilyet illik dőlten írni és címet is alig adni neki
Miért szeretik a felhasználók, ha a képernyő valamelyik sarkában található, évtizede standard, helyet alig foglaló és kényelmesen leolvasható digit óra mellett rakhatnak az asztalukra egy „analóg” órát is? (Lásd: gyakorlatilag összes Dashboard/Sidebar/widgetmegjelenítőrendszer kezdőkészlete) Nagyon nem értem.
Suta bejegyzés lett. Van egyéb is, de most csak ennyit írok belőle, beosztom ínségesebb időkre. Addig is tessék hümmögni.
– Két hete nem voltál? - kérdezi a mellettem levő dokkolóban ülő sráctól az őt kiszolgáló fodrász.
– Nem, három - válaszol a feje tetején is maximum fél centi hosszú hajú srác. A tipikus unfrizurája oldalt még rövidebb, ott inkább lehetne borostának nevezni, mint hajnak. Ehhez képest tovább kell a fejével matatni, mint az enyémmel, pedig nekem még volt is miből vágni.
Életemben először voltam tegnap fodrásznál. Nehezen tudom elhinni, hogy valaki két-háromhetente visszajár, fizet ezernéhányszáz forintokat azért, hogy mindig pontosan ugyanolyan jellegtelenül nézzen ki a haja. Asszem nem fogok gyakran visszanézni (like, never), de most egy ideig rövid a hajam. És jó érzés.
Simán csak bemásolom ezt Slashdot-cikket (beza’, régen ilyen minőségi cikkek is akartak, nem csak rövid ajánlók és kemény hozzáadott értékkel bíró kommentek voltak ott), le se fordítom, ahogy azt eredetileg gondoltam, annyira szép történet:
One of the original smart cards, entitled ’H’ cards for Hughes, had design flaws which were discovered by the hacking community. These flaws enabled the extremely bright hacking community to reverse engineer their design, and to create smart card writers. The writers enabled the hackers to read and write to the smart card, and allowed them to change their subscription model to receive all the channels. Since the technology of satellite television is broadcast only, meaning you cannot send information TO the satellite, the system requires a phone line to communicate with DirecTV. The hackers could re-write their smart cards and receive all the channels, and unplug their phone lines leaving no way for DirecTV to track the abuse. DirecTV had built a mechanism into their system that allowed the updating of these smart cards through the satellite stream. Every receiver was designed to ’apply’ these updates when it received them to the cards. DirecTV applied updates that looked for hacked cards, and then attempted to destroy the cards by writing updates that disabled them. The hacking community replied with yet another piece of hardware, an ’unlooper,’ that repaired the damage. The hacker community then designed software that trojanized the card, and removed the capability of the receivers to update the card. DirecTV could only send updates to the cards, and then require the updates be present in order to receive video. Each month or so, DirecTV would send an update. 10 or 15 minutes later, the hacking community would update the software to work around the latest fixes. This was the status quo for almost two years. ’H’ cards regularly sold on eBay for over $400.00. It was apparent that DirecTV had lost this battle, relegating DirecTV to hunting down Web sites that discussed their product and using their legal team to sue and intimidate them into submission.
Four months ago, however, DirecTV began sending several updates at a time, breaking their pattern. While the hacking community was able to bypass these batches, they did not understand the reasoning behind them. Never before had DirecTV sent 4 and 5 updates at a time, yet alone send these batches every week. Many postulated they were simply trying to annoy the community into submission. The updates contained useless pieces of computer code that were then required to be present on the card in order to receive the transmission. The hacking community accommodated this in their software, applying these updates in their hacking software. Not until the final batch of updates were sent through the stream did the hacking community understand DirecTV. Like a final piece of a puzzle allowing the entire picture, the final updates made all the useless bits of computer code join into a dynamic program, existing on the card itself. This dynamic program changed the entire way the older technology worked. In a masterful, planned, and orchestrated manner, DirecTV had updated the old and ailing technology. The hacking community responded, but cautiously, understanding that this new ability for DirecTV to apply more advanced logic in the receiver was a dangerous new weapon. It was still possible to bypass the protections and receive the programming, but DirecTV had not pulled the trigger of this new weapon.
Last Sunday night, at 8:30 pm est, DirecTV fired their new gun. One week before the Super Bowl, DirecTV launched a series of attacks against the hackers of their product. DirecTV sent programmatic code in the stream, using their new dynamic code ally, that hunted down hacked smart cards and destroyed them. The IRC DirecTV channels overflowed with thousands of people who had lost the ability to watch their stolen TV. The hacking community by and large lost not only their ability to watch TV, but the cards themselves were likely permanently destroyed. Some estimate that in one evening, 100,000 smart cards were destroyed, removing 98% of the hacking communities’ ability to steal their signal. To add a little pizzazz to the operation, DirecTV personally „signed” the anti-hacker attack. The first 8 computer bytes of all hacked cards were rewritten to read „GAME OVER”.
Május 15-én lesz harmadszor az Arcus és a Sanoma által szervezett IMA konferencia, amin természetesen én is ott leszek, Magyarország vezető bloggereivel1 együtt fogunk közvetíteni a konferenciáról.
Lesz természetesen szó az iWiWről (mekkora lol amúgy, hogy nem lehet évek óta webes-marketinges-bla konferenciát szervezni anélkül, hogy erről beszélnénk), de emelett vicces kis flame-ek is várhatóak: Kaizer Gábor fog előadni a vírusmarketingről, itt gondolom nem lehet majd kihagyni a pár hete nagy vihart kavaró „Bringázz inkább te is„-reklámfilmet; a blogkommunikációról szóló beszélgetésben szinte elkerülhetetlen lesz a Happiness Factory körüli magyarázkodás, de gondolom lesz szó pozitív példákról is, hogy hogyan tud/hogyan kéne egy vállalatnak valóban csatlakozni a beszélgetéshez.
Külön várom Vicsek András és Sági György előadását, ami csak a címe alapján teljesen belelkesített: Sejthálózatoktól a YouTube-ig. A hálózatkutatás mindig iszonyat érdekes, ’nuff said.
És még egy vagon előadást ki tudnék emelni, minél többet nézem a programot, annál kíváncsibb leszek a témákra. Érdekes lesz, na.
Én pedig igyekszem minden előadásba beleszőni a Cluetrain manifesztó vonatkozó pontjait, hátha másra is átragad ez a rögeszmém. Ideje lenne már.
Talán még lehet jegyet kapni a konfra, de ha nincs lazacszínű inged a ráksalátázáshoz/(egyéb kifogás), olvasd inkább a konfblogot, ahonnan közvetítünk:
Maroknyi hónapja akadtam a MegaTokyo című webkomikra, pontosabban addig éreztették velem geek kollégaurak, hogy kimaradok mindenféle injoke-ból, hogy megadtam magam és végigrágtam majdnem egy leültömben az ezerpárszáz oldalas képregényt.
A történet dióhéjban: a két főhős az E3-ra, a legnagyobb gémerkonfra indul, de aztán egy görbe este után másnaposan egy Tokióba tartó repülőn ébrednek. Seemed like a good idea at the time. Az otakuk földjéről azonban nincs visszaút. Pénz hiányában egy játékboltban kezdenek el dolgozni, vannak fordulatok, leetspeak meg geekség ezerrel. Egészen menő képregény.
Ami igazán különleges, csak akkor esett le, amikor befejeztem az ezersok rész ledarálását és feliratkoztam a napról napra frissülő feedre: a történet. Iszonyat. Lassan. Halad. Öt éve kezdték rajzolni, végigolvasva mégis olyan, mintha az egész cselekmény két hét, maximum egy hónap alatt játszódna le. Közben végig a publikáláskori jelenben játszódik a történet. Ennek egészen érdekes következményei vannak, a leglátványosabb a Sega esete: a történet elején bemutatkozik a segás exbarát, aki nem sokkal később ipari kémkedni indul, majd hirtelen vágással elmúlik a katasztrófa: pár kockával odébb máris csődbe ment a cég.
Egészen vicces.
A szerző egy ideje már nem olvas el minden friss MegaTokyo részt, megvárja amíg összegyűlik egy nagyobb adag.
WP 2.5-re előkészülődve frissítettem a K2 sablont, de voltam olyan ügyes és legyalultam közben a pixelpontosra hangolt Bergensablont. Így most default K2 van, de fret not, majd ha lesz kedvem, hamvaiból újjá fog születni és jobb lesz mint valaha. Legalábbis nem sokáig marad default, mert az ciki.
Frissítés: találtam hirtelenjében egy egész menő sablont, most ez lesz egy ideig.
Frissítés2: megcsináltam újra a bergencss-t. meg egy sötét változatát is, inspired by wp2.5 admin és wp.org új kinézete
Egész nyáron az OLPC projektre lelkesedtem, tettem a kibus szolgálati vasra bétarendszert, álmodtam gyökeres társadalmi változásokat és szoftverszabadságot, ingyen beszédet és szabad sört, aztán most végre kipróbálhattam mi is sült ki a projektből eddig. Tegnap (és pénteken egy kicsit) járt a kezemben egy XO-1 (courtesy of Renton & Techbalázs), „alaposabban” körbefogdostam. Még érik belőle a hosszabb bejegyzés, addig is kirakok én is egy placeholdert:
Spoilerként annyit elárulok, hogy tulajdonképpen csalódás volt, nem lett jézuskészülék belőle. Lassú és kényelmetlen, ráadásul világtól elszabadult infóhippik készítik, ennek minden hátrányával. Ettől függetlenül játszósgépnek szivesen elfogadnék egyet, mert van amire használhatónak tűnik. Gyönyörű a kijelzője például. Na meg nadrágzsebbe belefér
…ezzel a twitter üzenettel indítja a napot Benedek minden reggeldélelőtt, vagy legalábbis amikor felkel. De mikor is van ez pontosan? A grafikon elkészítésének apropóját Benedek ma reggeli koránkelése (az utolsó csík vége kb) adta.
(Amilyen egyszerűnek tűnik ez a grafikon, annyira fájdalmas volt megcsinálni. Gondoltam, ez egy remek alkalom lesz kipróbálni az Apple táblázatkezelő programját, az iWork-höz bundlizott Numberst. Rosszul gondoltam: azon túl hogy lassú, megeszi a processzoromat, nem tudott grafikont csinálni időpontból (vagy én nem jöttem rá hogyan lehetne rábírni). NeoOffice se segített. Végül hosszas kínlódás után MS Office 2008 levarezolt bétája segített. Egészen meggyőző fejlesztések történtek, például ilyen pofás grafikont lehet vele csinálni. Jár a csoki Redmondba)
Kérem húzzák be a függönyt, csak a kis olvasólámpát hagyják égve asztalon. Ma este az orosz nyelvű kultúrában mélyebben gyökerező kollégák segítségéval kis kirándulást teszünk a kortárs orosz nyelvű könnyűzene területére. Csak úgy.
Elsőnként tekintsük meg a német és hollywoodi misztikum örökös vágyódásást az orosz főváros felé.
Tovább haladva a történelmi vonalon, az orosz államiság — tatár kánság (Timur Lenk) kettősség feldolgozásában segít Szerjozsa, az orosz rapper.
Végül egy olyan szám, amivel pörölyként szétzúzhatjuk az egész Fásy András-Bangó Margit-stb. virtcsaftot: Peter (Pjotr?) Nalics, az MS Painttel színezett klippel turnéző szívtipró.
(na jó, utóbbi sanszos, hogy valamiféle gunyoros remake-je lehet a korszak divatos tánczenéjének, márcsak a szándékoltan béna angolság és a http://peternalitch.ru/ oldalon található gondosan ápolt borostájú, garbós fiatalember miatt is)Leveleiket az 1088 Budapest Bródy Sándor utca 5-7. címre küldjék, a borítékra ne felejtsék ráírni…
Hozzáadott érték