Archive for the 'szájbakalcsör' Category

Időérzék

Published
by
Körtesi Gáspár
on 2008. March 30.
in Kategóriamentesített and szájbakalcsör
. 0 Comments

Maroknyi hónapja akadtam a MegaTokyo című webkomikra, pontosabban addig éreztették velem geek kollégaurak, hogy kimaradok mindenféle injoke-ból, hogy megadtam magam és végigrágtam majdnem egy leültömben az ezerpárszáz oldalas képregényt.

A történet dióhéjban: a két főhős az E3-ra, a legnagyobb gémerkonfra indul, de aztán egy görbe este után másnaposan egy Tokióba tartó repülőn ébrednek. Seemed like a good idea at the time. Az otakuk földjéről azonban nincs visszaút. Pénz hiányában egy játékboltban kezdenek el dolgozni, vannak fordulatok, leetspeak meg geekség ezerrel. Egészen menő képregény.

Ami igazán különleges, csak akkor esett le, amikor befejeztem az ezersok rész ledarálását és feliratkoztam a napról napra frissülő feedre: a történet. Iszonyat. Lassan. Halad. Öt éve kezdték rajzolni, végigolvasva mégis olyan, mintha az egész cselekmény két hét, maximum egy hónap alatt játszódna le. Közben végig a publikáláskori jelenben játszódik a történet. Ennek egészen érdekes következményei vannak, a leglátványosabb a Sega esete: a történet elején bemutatkozik a segás exbarát, aki nem sokkal később ipari kémkedni indul, majd hirtelen vágással elmúlik a katasztrófa: pár kockával odébb máris csődbe ment a cég.

Egészen vicces.

A szerző egy ideje már nem olvas el minden friss MegaTokyo részt, megvárja amíg összegyűlik egy nagyobb adag.

Nicsak, kéretlen reklámlevél!

Published
by
Körtesi Gáspár
on 2008. March 29.
in szájbakalcsör
. 9 Comments

Még Benjaminnál olvastam a spammerek azonosításának egy rafinált módját: minden helyen ahol regisztrálsz, más virtuális e-mail címet használsz, egyszerűség kedvéért [cégnév/szolgáltatásnév]@sajátdomained, majd ha valaki olyan küld erre a címre levelet, akinek kizárt, hogy ezt a címet adtad meg, egyből kiderül, ki az áruló, akit rögtön lehet is menni meglincselni.

Erre ma kapok egy ilyen hírlevelet a Samsungtól:
Samsung spammel, köszi Index

Et tu, Index?

Az aljára még azt is odaírták, hogy márpedig biztosan én iratkoztam fel a samsung.hu-n, másként nem kerülhetett be az adatabázisukba, az kizárt:
nem spam, becsszó!

WiFi falu – egy lelkesítő magyar program

Published
by
Körtesi Gáspár
on 2008. March 5.
in szájbakalcsör
. 2 Comments

Nem fogjátok kitalálni, megint egy számítógéppel a lemaradt területekért/számítógéppel az oktatásért kategóriájú projektre bukkantam. Azaz nem teljesen új felfedezés, csak a neve és a blog a (számomra új). A leánykori nevén Login Initiative néven ismert program most Wifi falu néven megy tovább, ráadásul most már nem csak a Cserehátra korlátozva. A program lényege, hogy általuk refurbished, teljesen használható Penti3-kategóriájú gépeket kínálnak korrekt áron (30k monitorostul, örökszélessávú netestül, DVD-lejátszóstul, nanáhogy Linuxszal) megvételre, miközben az önkormányzatot nógatják, hogy adjon erre mikrohitelt a programhoz csatlakozni kívánóknak és kiraknak a templomtoronyba egy wifiantennát, ami szórja a netet az egész faluban. A legjobb az egészben, hogy ez nem segély, teljesen önfenntartónak tűnik a rendszer (minusz a telepítési költségek, templomtoronymászás). Nem kicsi-zöld-nyuszifüles, de hazai körülmények között (meg úgy általában) ez működőképesebbnek tűnik nekem. Tavasszal ki kéne menni megnézni élőben.

Thorn

Published
by
Körtesi Gáspár
on 2008. February 28.
in szájbakalcsör
. 0 Comments

Megint ölemben a kicsi zöld nyuszifüles laptop, de megint nem erről szeretnék mesélni. Helyette egy ötlépés-játék szerűség jön, szigorúan hosszu i nélkül, mert az OLPC magyar kiosztásán sehol se lelem azt a betut.

Nagyon érdekes az amerikai billentyűkiosztás, tegnap vettem észre, s azóta foglalkoztat, hogy vajon miért van a billentyűzeten egy viszonylag könnyen elérhető helyen (alt + f) egy olyan karakter, ami az angol irásból a XIV. század környékén eltűnt?

A hang amit jelöl nem tűnt el, csak másként kezdték el leirni: a þ-t előbb egy y-ra hasonlitó karakterrel jelölték, aztán lassan th-ra váltottak. Amikor giccsesen archaizálni próbál egy bolt azzal, hogy a nevét Ye Olde Shoppe-nak nevezi el, az innen jön: az Y fölé volt szokás irni az e betűt, ez igy együtt jelölte a th hangot (dentális frikativ, de még ráérek egy fél évet ezzel foglalkozni)

A þ még közös a skandinávokkal, sőt még annó rovásirásban rúnairásban is használt volt. Az angolszász rovásirást Fuþarknak hivják, avatatlan szemnek a székely tükörképének tűnik. A legérdekesebb talán az, hogy az irásjeleknek saját Unicode kódjuk van. Ez azért jó, mert nem kell külön betűtipust késziteni az irásjeleknek, se képként beilleszteni őket tudományos szövegekbe, hanem ugyanazt a fontot lehet használni, szinte folyóirásként lehet igy bevinni a rúnákat.

Ezek után persze felmerül a kérdés: vajon tényleg minden lehetséges irásjel definiálva van a Unicode standardban, ahogy azt a nevéből sejtenénk? A székely rovásirás úgy tűnik nincs. Nincsen rá tudományos igény? Tényleg csak olyan szobatudósaink vannak, akik olyan táltosos gyakorlókönyveket szerkesztenek, melyekben a kihalt irásrendszer felsőbbrendűségének bizonygatása mellett irredenta hiszekeggyel, Nagy Magyarország térképpel és olyan feladatokkal találkozhatunk, mint például a következő?

Tedd ábécé sorrendbe az 1920-ban, a trianoni döntés alkalmával elcsatolt kárpátaljai helységneveket, és írd le a gyakorló füzetedbe! Gyûjts még hozzá a történelmi atlaszból!

(miután elkezdtem irni a bejegyzést vettem csak észre a thorn mellett levő eth betűt, amire ugyanez vonatkozik. Csak még az izlandiak se használják.)

Szélessáv, hőtérkép, miegymás

Published
by
Körtesi Gáspár
on 2008. February 17.
in scripty kiddy and szájbakalcsör
. 4 Comments

ilyen lett

Csináltam hőtérképet, csodáljátok.

2005 óta tudjuk (pontosabban ekkortájt vettük észre), hogy a geoinformatika a jövő. Vagy ha nem is konkrétan a jövő, mindenesetre egy nagyon divatos és nem kevésbé izgalmas terület. Ekkor jelent meg ugyanis a Google Maps, ami — miután megnyitották az API-ját, mindennél népszerűbbé vált. Innen gyakorlatilag a képzelet szabott határt annak, hogy mire használható fel egy végtelenül részletes világtérkép, bármilyen adattal össze lehetett kombinálni, bármit rá lehetett pakolni. Számtalan szolgáltatás jött létre azzal az egyetlen szándékkal, hogy mindenféle pöttyöket rajzoljon — vagy rajzoltasson a felhasználókkal a térképre.

Ezért is volt furcsa, hogy amikor szükségem lett volna rá, nagyon nehezen találtam hőtérképet készítő szolgáltatást. Mindenki egy másfél éve indított, s akkor forradalminak számító szolgáltatást emlegetett, ami mikorra odaértem, azon túl, hogy lehetetlen volt adatok feltöltése, mostanra már teljesen elérhetetlen. A supporttal levelezve derült ki, hogy gyökeres változások előtt állnak a szolgáltatással, áprilisban relauncholnak.

Az egydélutános projektem így egy hónapba tellett, amíg az ötlettől a késztermékig eljutottam. Részben miattam ópenszószolta egy Python-programozó a saját céljaira barkácsolt gheat kódját, amit aztán sikerült összedrótoznom LacKac segítségével — aki most saját szerverén hosztolja nekem a generátort.

Az ötlet amúgy teljesen kézenfekvő, nem is értem miért nekem kell hogy eszembe jusson: van egy vagon nagyon érdekes településadat, amit térképen sokkal érdekesebb bemutatni, mint hosszú táblázatban. (Illetve a világ végére elrejtve, hogy csak egy maréknyi kitartó kutató találja meg, de ők is csak azért, mert ismernek embereket, akik elküldik nekik emailben). Szerintem fontos dolog lenne, hogy (nem csak) az állami pénzen készült kutatások, felmérések eredménye könnyen elérhető legyen (és ha már itt tartunk: könnyen értelmezhető) legyen mindenki számára. Ezért is volt fontos megcsinálni ezt a hőtérképet: proof of concept.

Persze tudom, mindegyikkel ezt megcsinálni már munka lenne.

Lókupec pont hu

Published
by
Körtesi Gáspár
on 2008. February 3.
in kettőpontnullás and szájbakalcsör
. 2 Comments

Négy Google keresés, amivel megfogható a Vatera esszenciája. Ha tudtok jobbat, kommentezzetek.

One Laptop Per… ha az nem is, de valami hasonló

Published
by
Körtesi Gáspár
on 2008. January 28.
in szájbakalcsör
. 1 Comment

Nem zöld-nyuszifüles, nem kakaóbisztos, nem linux fut rajta, nem infóhippik csinálják, de úgy látszik működik, vagy legalábbis (egyelőre?) nagyon lelkesek: ez derül ki legalábbis a Népszabadság hétvégi cikkéből. Ahogy a képen is látszik, egy józsefvárosi általános iskola Classmate PC-ket adott a diákjai kezébe. Igazán kíváncsi vagyok, hogy mire és hogyan használják a számítógépeket az oktatásban. (Meg úgy általában, a program részleteire. Kié a gép, milyen szoftvert használnak rajta, vagy mondjuk tudnak-e gépelni a diákok az XO-val megegyező méretű billentyűzeten, ilyesmik)

(Bónuszként álljunk meg egy szóra a kilencvenes évek elején milyen modernnek tűnő címadást előtt. Virtuális séta! Louvre! Whoááh! Már csak a multimédiát és a hipertextualitást kellene valahova belecsempészni)

One Laptop Per Infóhippi

Published
by
Körtesi Gáspár
on 2008. January 21.
in Kategóriamentesített and szájbakalcsör
. 0 Comments

Egész nyáron az OLPC projektre lelkesedtem, tettem a kibus szolgálati vasra bétarendszert, álmodtam gyökeres társadalmi változásokat és szoftverszabadságot, ingyen beszédet és szabad sört, aztán most végre kipróbálhattam mi is sült ki a projektből eddig. Tegnap (és pénteken egy kicsit) járt a kezemben egy XO-1 (courtesy of Renton & Techbalázs), „alaposabban” körbefogdostam. Még érik belőle a hosszabb bejegyzés, addig is kirakok én is egy placeholdert:

Erre még majd visszatérünk

Spoilerként annyit elárulok, hogy tulajdonképpen csalódás volt, nem lett jézuskészülék belőle. Lassú és kényelmetlen, ráadásul világtól elszabadult infóhippik készítik, ennek minden hátrányával. Ettől függetlenül játszósgépnek szivesen elfogadnék egyet, mert van amire használhatónak tűnik. Gyönyörű a kijelzője például. Na meg nadrágzsebbe belefér

More later, addig itt egy igen jó összefoglaló cikk az Economiston. (na és persze rögvest a denemdenem kritikája az OLPC wikijén).

Jó estét, késő esti adásunkat hallják

Published
by
Gábor
on 2007. December 1.
in Kategóriamentesített and szájbakalcsör
. 1 Comment

…hosszú kihagyás után.

Kérem húzzák be a függönyt, csak a kis olvasólámpát hagyják égve asztalon. Ma este az orosz nyelvű kultúrában mélyebben gyökerező kollégák segítségéval kis kirándulást teszünk a kortárs orosz nyelvű könnyűzene területére. Csak úgy.

Elsőnként tekintsük meg a német és hollywoodi misztikum örökös vágyódásást az orosz főváros felé.

Tovább haladva a történelmi vonalon, az orosz államiság — tatár kánság (Timur Lenk) kettősség feldolgozásában segít Szerjozsa, az orosz rapper.

Végül egy olyan szám, amivel pörölyként szétzúzhatjuk az egész Fásy András-Bangó Margit-stb. virtcsaftot: Peter (Pjotr?) Nalics, az MS Painttel színezett klippel turnéző szívtipró.

(na jó, utóbbi sanszos, hogy valamiféle gunyoros remake-je lehet a korszak divatos tánczenéjének, márcsak a szándékoltan béna angolság és a http://peternalitch.ru/ oldalon található gondosan ápolt borostájú, garbós fiatalember miatt is)Leveleiket az 1088 Budapest Bródy Sándor utca 5-7. címre küldjék, a borítékra ne felejtsék ráírni…

Akadémikus gémerek

Published
by
Körtesi Gáspár
on 2007. November 27.
in szájbakalcsör
. 1 Comment

Tegnap este a Discovery új, számítógépes játékokról szóló dokufilmje (Rise of The Video Game, nagyon jó amúgy, [torrent] [slashdot kritika]) kapcsán találtam meg Henry Jenkins blogját (még ha a tizenpár oldalas bejegyzésekkel kicsit feszíti a blogmintműfaj kereteit), aki az MIT Comparative Media Studies programjában kutat számítógépes játékokat. Ajánlott szakállvakargatós olvasmány mindenkinek, én most csak egy bejegyzést emelnék ki.

Egy projektnek a Neverwinter Nights-hoz csináltak egy modot, melyben a pletyka forradalmi hírek terjedését lehet modellezni, átélni a Colonial Williamsburgben. Mindezt osztálytermi oktatóprogramnak szánva:

NWN’s conversation system was well equipped to produce this desired effect. We started by making computer-controlled characters remember what they were told. Then, when they were within a specific range of another character, they would go over to them and share the knowledge they had previously received. A player could pass one piece of information to a non-player character and then watch the news spread virally across town. Once we realized that we could make such a „gossip” system work, we saw all sorts of new pedagogical possibilities. While we originally envisioned a game focused around trades and jobs, much like a visit to Colonial Williamsburg, we began to re-center Revolution around the social and informational mechanisms of the era. In effect, we made Revolution a game about the oral culture of late 18th-century America. Students would need to understand how this oral culture was shaped by the social, political, racial, and gender strata of the time in order to play Revolution effectively.

Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 Hungary
Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 Hungary