Tag Archive for 'apple'

Aláírattam a gépemet Wozzal

Egészen tegnap estig teljesen biztos voltam magamban, hogy csak nekem juthat eszembe akkora geekség, hogy megkérjem a hozzánk ellátogató Apple-társalapító és generic good guy Steve Wozniakot, hogy írja alá a PowerBookomat.

Tegnap találtam egy marék képet Flickr-en más emberek aláírt notijával. Azért biztonság kedvéért vettünk ma papír-írószer boltban filceket több színben, hogy biztosan jó legyen.

Ehhez képest a mai előadás után (amiben egészen mellékesen elmesélte, hogy ő, a mérnök, és Steve, a jóbarátja hogyan alapították meg az Apple-t, szokásos jól ismert mese, várhatónál is hülyébb kérdésekkel) vezényszóra mindenki megrohamozta Wozt a válogatott kütyüivel: hoztak Apple IIc-t, G4-es kockát, volt egér és billentyűzet is, rengeteg féle és fajta Apple-noti. Na meg egy srác aláíratta az iWoz c. önéletrajzot is.

Kaptam én is egy szignót, az alma logótól jobbra. Kicsit olyan, mint mikor mindenféle testrészüket aláíratják a rocksztárral mindenféle lúzer rajongók.

(Itt hangoztak el egyébként érdekes kérdések és erre érdekes válaszok, kezdett volna érdekes beszélgetés kialakulni — egyrészt érdekes, másrészt beszélgetés, de aztán kiemelték a tömegből, minket meg elhessegettek. De van remény, a holnapi Techbalázsos interjúban nem (csak?) az Apple alapításáról fogja kérdezni az újságíró…)

Az Origó Techbalázs interjúja itt olvasható. Nem tudom, ki rántotta vissza mindig a témát az Apple köré. Ennyire nem lehet Wozzal másról beszélni? Illetve belinkeltem egy képet az Origóról, amin yours truly éppen a mellette ülő Kelttel beszél Bonjour-on.

Leó for Hackintosh

Úgy volt, hogy a 10.5 teljesen lezárja az egész rendszert a bütykölők előtt, úgy agyon lesz biztosítva. Hogy a 10.4 Inteles változata csak a gyors váltás miatt volt ennyire könnyen hekkelhető. Mindenki azt hitte, hogy az új rendszer megjelenésével teljesen ki lesznek zárva a Macintosh-de-nem-Apple felhasználók a frissítésekből, s az Apple a potyázásból és döntés elé állítja őket: vagy vesznek világító almás, designed in Cupertino-gépet maguknak, vagy tünés haza (Windowsra, Linuxra, ahogy tetszik)

Ehhez képest egy nappal a megjelenés után olyan hacket mutattak be a lelkes sufnituningolók, amivel az eredeti lemez használatával, annak módosítása nélkül lehet felpréselni Általános PC-re az új OS-t. Útban van az SSE2-es (és AMD-s) változat is, így a teljes eddigi felhasználótábor, az összes kalandor scriptkiddy és leendő vagy wannabe switcher ámulhat majd a csillogó-tükröződő-térbeli Dockját vagy (ha jól támogatott videókártyája van) áttetsző menücsíkját nézve.

A legérdekesebb, hogy — ha jól olvasom az EULÁ-t — ez még akár megengedett felhasználás is lehet. Ezt írja ugyanis: (lásd itt)

This License allows you to install and use one copy of the Apple Software on a single Apple-labeled computer at a time.

Itt az Apple-labeled az érdekes. Vajon egészen pontosan ez mit jelent? Csak kicsit kell bandzsítani ahhoz, hogy azzal legyen egyenértékű, hogy ’rá van írva, hogy Apple, sőt, almás matrica is van rajta’. Ami — lássuk be — az összes lelkes Hackintosh felhasználó gépére igaz.

Eddig Mac OS X használata nem-Apple x86-os vason mindenképpen kalózkodás volt: kereskedelmi forgalomban sehol nem volt Mac OS X for Intel, ezt csak az Apple gépeivel együtt lehetett beszerezni, amit pedig csak azzal a géppel együtt lehetett használni. Mostantól viszont be lehet menni a boltba, venni egy dobozos Leót, telepítéskor berakni pendríván a (nyílt forrású Darwinból összegereblyézett) patchet, végül a (gép hardverétől függően) kicsit gamatkodni. Megy minden tovább ugyanúgy, mint eddig.

Tovább él a homebrew kultúra, a switcher-demózó platform, a kényszermac, az Apple legnagyobb marketingtrükkje, nevezzétek, ahogy gondoljátok.

Egy marék app, ami nélkül nem indulnék lakatlan szigetre

Most, hogy annyi switcher lett hirtelen, szerintem érdemes megosztani az új macesekkel, mik azok a programok és beállítások, amiknek hiánya fáj egy új gépen, most konkrétan a frissen beszerzett és újratelepített PowerBookon:

  • az első lépés mindenek előtt kilőni az általános kékséget és a színeket. Miután hozzászoktam a grafit felülethez, a szines aqua nagyon zavaró. Ha már ottvagy, érdemes átrakni a NeXT-stílusú csúszkákat (mindkettő egymás mellett, legalul) „hagyományosra” (tetején felfele, alján lefele csúszik), bár ez egyre kevésbé számít, úgyis görgőt (és kétujjas scrollt) használok.
  • aztán jöhetnek a létfontosságú programok lehúzása, az egyelőre rettentően buta Safarin keresztül, közben háttérben indítok egy rendszerfrissítést…
  • Safarinak meg kell mondani, hogy lesszives engedélyezni a tabokat és nem visszapöttyenni, amikor alma+T-t nyomok. Illetve amikor már irritál, hogy nem tudok tabokat váltani, beállítom a Keyboard.prefpane alatt, hogy az alma-nyilak kombóval szeretnék lapozni.
    • Adium. Egyrészt mert multiprotokoll, másrészt meg kényelmes. iChat menne a kukába, ha az Adium rendesen támogatná a Bonjourt. Viszont telepíti nekünk ajándékba a következő elengedhetetlen programot:
    • Growl. Egységesített üzenetküldő, gyakorlatilag minden értelmes app támogatja.
    • Quicksilver. Mire idáig eljutottál, szeretnél programokat elindítani… Ez a program az a kategória, hogy miután megszoktad, nem tudod nélküle elképzelni az életedet a programok indítását. Alapprobléma például, hogy miután lefagy a QS, mivel indítod újra…
    • UNO. Nem szeretem a brushed metalt kinézetét (viszont szeretem a brushed metal ablakokat, pl akármelyik csücskében meg lehet fogni). Így egy vegyes külsőt állítok be: az aqua appok külseje marad, a brushed helyett a Leó unified sémájára hasonlító külsőt állítok be.
    • Monolingual. Mire idáig eljutok, túl vagyok egy pár rendszerújraindításon, és bár eredetileg nem telepítettem fel nyelvi csomagokon, a sysupdate-ek általában tele vannak ezekkel szemetelve.
    • Skitch. (sajnos privát béta) Screenshotkészítő app. Nagyon hamar átkerült a „fölösleges Delicious Generation csicsa” kategóriából a „nincs élet nélküle” kategóriába. Egyrészt mert nincs kedvem megjegyezni a négy kéz koordinációját igénylő gyári „printscreen” kombót, másrészt afféle kifelejtett Paintként funkcionál, illetve elengedhetetlen a kétkattintásos képfeltöltő funkciója.
    • iScroll2. Jó dolog a kétujjas scroll meg a kétujjas jobbkatt, éppen csak az Apple elfelejtett engedélyezni ezen a PowerBookon. Ez a cseredriver az ADB-buszos (!!!) trackpadeket okosítja fel, ha a hardver amúgy képes lenne rá.
  • A Dockot még összerántom kicsire, egy Applications mappát húzok az Apple-féle weblink helyére, iChat képregény-puffanással eltűnik az Apps mappa mélyére.
  • Amire idáig eljutunk, már érzem, mi hiányzik: Transmissionra szükség van, másként hogyan jön le a sorozat.
  • És hamár sorozat, Perian (gyakorlatilag mindenhez kodek, minusz WMV), s akkor már Flip4Mac (WMV támogatás), hogy le is tudjam játszani. Illetve VLC, hogy mindenképp lejátszódjon a program

Kb. itt tartok most, de még ezekre mindenképpen szükségem lesz:

  • Fink. Csak nem fogok minden hülyeséget forrásból fordítani?
  • TextMate (és SubEthaEdit). Egyik se tökéletes, együtt kb kiegészítik egymást.
  • OmniOutliner jegyzetelésre, vázlatolásra. Egyik legjobban kitalált app Macre.
  • Transmit mindenféle szerverre fájltologatós protokollt kezel, szépen. Még azt is megbocsátom neki, hogy távoli rokonságban áll a Commanderekkel.

Persze még nincs fent minden alkalmazás, amit használni szoktam, de a gép kb. innen válik használhatóvá.

Feltenni az i-re a pontot

Egy pillanatra játszunk Grétsyt és Vágót, és álljunk meg egy szóra az iPhone nevénél!

Figyeljük meg, hogyan változott az évek során az i jelentése az Apple termékeiben. Amikor az Apple felkelt hamvaiból 1998-ban, első új termékének az iMac nevet adta: i, mint Internet1. Aztán a 2x2-es struktúra kiegészülésével2 született meg az iBook: fun és színes és megfizethető, mint az iMac, ugyanakkor laptop, mint a PowerBook.

Aztán a FireWire csatlakozós gépek megjelenésével — 1999 — kijött az iMovie, a hosszúra nyúló iApp-széria első eleme. Itt az i már nem az Internetet jelentette, sokkal inkább azt az egyszerű kezelhetőséget, fun használatot, amit az iMac-hez és az iBook-hoz kapcsoltak a vásárlók. Na meg azt is kifejezi, hogy egyáltalán nem profi felhasználásra szánt termékről van szó. Itt jelent meg először az Aqua kezelőfelület, ami ma már fel se tűnik, de akkor, a 9-es rendszer szürkeségéből nagy ugrásnak számított.

2001 — iTunes. A neve egyszerre fejezi ki, Apple-cucc, hogy egyszerűen kezelhető, illetve az Aqua kezelőfelületet is feltételezi (ne felejtsük, még OS 9 alatt vagyunk). Itt viszont már megszakad az iApp/Pro app „dualizmus”, máig nincs „pro” zenekezelő alkalmazása az Apple-nek.

Az ezután bevezetett iApp-ek — iDVD, iPhoto, iWeb, illetve az iWork-csomag — az iMovie-hoz hasonlóan használják az i betűt, jelezvén, hogy a program kezelése egyszerű és kényelmes, még a kezdőknek is — sőt, főleg nekik az, illetve azt is jelzi, hogy „egymás nyelvét beszélik”, nem csak kezelőfelületük azonos, hanem egymással jól kommunikálnak, képesek egymás adatbázisával dolgozni.

Az iTunes után fél évvel bevezetett iPod viszont egészen más tészta. Az i betű itt egyértelműen az iTunes-szal való szimbiózisra, vagy talán ráutaltságra utal, nincs szó „lebutításról”, ahogy az i-vonal elején.

Amióta az Apple elkezdte használni az i-elnevezést, körülötte sokan elkezdték ezt utánozni, hol azért, mert ugyanazt a közönséget próbálta megcélozni, mint az Apple, hol azért, mert a termék összhangban működött az Apple hardverével vagy szoftverével, hol pedig egyszerűen csak a brand hullámát meglovagolva.

Az Intel processzorra váltással úgy tűnt, az Apple elkezdett távolodni a már megszokott névválasztási sémájától: a PowerBookot a MacBook Pro váltotta, az iBookot pedig a MacBook. A PowerMac Mac Próvá vált, de ez már más tészta. Hírmondónak meghagyták az iMac nevét, így a product lineup kicsit sántán mutat most.

A köztudatban viszont tovább él(t) a „ha Apple akkor i-vel kezdődik a termék neve” ökölszabály, amikor a pletyka3 bejelentetlen termékről szólt, a folkszonómia i(Kütyüfunkciója) felépítésű elnevezést biggyesztett rá. Természetesen a legtovább élő pletyka, az „Apple telefont fogy gyártani” kezdetű is iPhone-ról beszélt, még az inteles átnevezések után is. Na meg azután is, hogy a Cisco/Linksys bejelentette saját iPhone névvel ellátott WiFi VoIP telefonját, ráadásul a nevet is levédte.

Ezért okozott (számomra) nagy meglepetést, hogy:

  1. tényleg telefont fog gyártani az Apple (megint más mese, miért tűnt a nem-teljesen-elvakult hívőknek teljesen valószínűtlennek a telefonpiacra való belépés)
  2. illetve hogy pont ezt a mára kiüresedő, kikopó nevet választja egy olyan cég, amelyik 2-3 évente csak azért változtatja meg a termékei külsejét, mert a korábbit már megunta.

De lám, mégis így történt. Jön az iPhone, a teljesen elvakult hívők már előrendelték, vagy legalábbis újabb hiteleket vettek fel, hogy később ki tudják fizetni, a „felvilágosultabb” irányzat képviselői pedig próbálnak Steve Jobs valóságtorzító mezőjén átlátni.

És most egy kicsit leszállok az almás témákról, mielőtt teljesen monomániásnak tűnnék valakinek is…

1 „only Apple would dare to write the Internet with a small i” — írta valamelyik újság a megjelenésekor, vagy a Newsweek, vagy a Time, de most mindkettő letagadja.

2 az áttekinthető terméksor a koncepció szerint két profi típusból (Power-sorozat) és két házi jellegű gépből (i-sorozat), egy asztaliból és egy laptopból áll(t). Ez az In-N-Out-jellegű menü a Sötét Idők végtelen és átláthatatlan Performa- és Quadra-vonalait szűntette meg, mivel a végén már a cég se tudta, használati utasításban összekeverte, hogy az adott modell milyen specifikációval rendelkezik.

3 Beavatatlanoknak: az Apple-pletyka külön műfaj még az IT-pletykán belül. Lásd még: The Apple Product Cycle

Szviccs

Ha én almásboltos kereskedő lennék, megkövetelném az alkalmazottaktól, hogy rendszeresen használjanak Windowst, ismerjék erősségeit és gyengéit, a rendszer működését. Ma már tarthatatlan az az testamentumi – System 7 / Windows 3.1 (na jó, ’95)-kori duma, hogy a Win semmire se jó, meg fagy meg bugzik, a Mac meg a Tökéletes Rendszer, nincs rá se vírus, se szpájver1, meg teljesen easy to use és nagyon intuitív, s a szeletelt kenyér óta a legjobb dolog a világon. Ha belépsz egy magyar almásboltba, hogy megvennéd első Almádat, márpedig ezzel fog az első eladó/zelóta lerohanni. Ahhoz, hogy meggyőzzék a potenciális szviccsert, hogy mennyivel jobb a Mi Rendszerünk, kicsit legalább ismerni kéne azt, hogy miben rosszabb az Ր Rendszerük (bár ezt egyből kijavítanám, nem jobb-rosszabb, hanem más. Talán ez jobban kézre áll, meg átgondoltabb, but that’s all)

(Én szoktam Windowst is használni. Ha esetleg almásboltos kereskedő vagy, ezt a bejegyzést nyugodtan veheted nudge-nudge-wink-winknek…)

Szóval igen, ma elmentem az Andrássy utcai Almásboltba, hogy cseréljék ki az iPodom alaplapját a most Nyugatról behozottra. (Parasztlogikával azért oda, mert egy flagship store-ban csak ki tudják cserélni az alaplapot…) Ezen kívül XBench tesztet futtattunk le (almásboltos alkalmazott segítségével) egy fekete MacBook-on, egy MacPro-n és egy 24-es iMac-en. A nyerőszámok a következők: kilencvensok, százhuszonvalamennyi, száztizensok. Ár/értékben tehát az iMac a nyerő, de természetesen mindegyiket csak messziről csodálom… (Érdekességként, a minim ugye 42 pontot kapott, Gábor Umb3r70-ja 44-et, ha jól emlékszem)

1 megjegyzem, játék is alig… Mióta jön már a DEFCON például… Ennél nagyobbakat remélni se merek

Élsimítás

Minél többet használok Macet (no jó, osx86-ot), annál inkább megnő az igényem a sima (simított) karakterek, igényes tipográfiai megoldások iránt (rendszerszintű ligatúrák, ahhh). Tegnap megkaptuk az inernet-zh-nk eredményeit egy (gyaníthatóan) Excelből exportált pdf-ben, végigböngészem a persze eléggé átláthatatlan táblázatot (framekre 8,5 pontot puskáztam össze kaptam a 10-ből…), és miután megtalálom az eredményemet, becsukom az ablakot, és mintha friss, édes levegőt lélegezne be a szemem (a mixed metaphor a day…), a simított rendszer- és nemrendszerfontok egy teljesen más felhasználói élményt adtak. Még sarkosabb az élmény a Neptunnal, amiről régebben is tudtam, hogy a felülete bármilyen esztétikai-használhatósági norma szerint elfogadhatatlan, de azért ordítóan nyilvánvalóvá mégis csak OS X alól vált.

Sajnálom, hogy nem lehettem ott az UV-k búcsuztatójánál, annyi közöm mégiscsak lett a típusváltáshoz, hogy hétfő reggel egy új 19-essel mentem egy darabon egyetemre, úgyhogy kvittek vagyunk. Egy ravasz kötöttpályás-tipográfus prodzsektet eszeltem ki, de még utánakeresgélek, hátha valaki már előttünk lelőtte a poént.

Most megyek kvantitatív-kvalitatív analízist készíteni reklámszociológiára: megszámolom, hogy a régi Apple-reklámokban hány és milyen ember szerepelt. Jó munka lesz, az biztos.

Világ élén, világ végén

Mi ezt már sokkal régebben megírtuk: http://www.tuaw.com/2006/11/01/chinese-ipod-knockoffs/

Gépem nem rés, hanem erős bástya

Igen, igen, igen!

Ezerszeres hurrá a 10.4.3 kextjeinek!

Ma délelőtt sikerült beüzemelni az ethernetet a Mac(?)-en is, úgyhogy most már zavartalanul levelezhetek, töltögethetek, rss-ezhetek, web2-zhetek és menőzhetek vele a koliban is.

Kőleves for Mac

Pár napja új (félig-meddig) konvertet köszönthetünk a PC-s világból. Bár még nem értünk a kísérleti időszak végére, n+1 számú hardverelemmel akadnak még problémák (lásd korábban), a gondok nagyja szerintem kivasalható, s a gép pluszminusz használható állapotba hozható.

Érdemes megfigyelni a laptop paramétereit:

Intel Celeron M 1.6GHz, 512MB DDR2 RAM, ATi Radeon x200M videókártya, (ismeretlen gyártójú) DVD±RW/RAM1, AC’97-kompatibilis hangkártya, Realtek hálókártya, valamilyen SoftModem. Akkuidő kb. 2 és fél óra.

…tehát közel sem azonos súlycsoport, mint az Apple jelenlegi laptop-felhozatala. Mondjuk nem is kerül annyiba. Mielőtt feltelepítettük, nem reméltem olyan tyűdenagy teljesítményt a géptől, egészen az átállás előttig kedvenc almás cégünk azzal mosta a fejünket, hogy még a G4-es proci is elfenekeli a Pentiumokat. Ehhez képest, úgy, hogy a videókártyát egyáltalán nem tudja kihasználni, xBench alatt magasabb pontszámot ért el, mint a minim. (44 vs. 41 pont). Ha a videókártyával tudna mit kezdeni, jelentősen megugorna a pontszáma, a rendszer maga már így is sokkal gyorsabbnak tűnik mint nálam (bár ebben benne van az is, hogy itt már egy bő év kacata gyűlik).

Ugyanakkor nem hupirózsaszín a helyzet. A sok alkatrésznek mind le kell vadászni a meghajtóját (aztán kicserélni a device id-t ahol kell, stb), már ha kompatiblisek vagyunk. Végül is miért kéne n drivert fejlesztenie az Apple-nek olyan eszközökhöz, amik sose kerülnek bele saját dobozaikba. Ha vény nélkül kapható alkatrészekből készült a gép, örüljünk, hogy egyáltalán ennyire megy….

…És tegnap estig nagyjából örültünk is. Ez a hálókártya—wifi gubanc pont az a fajta bosszantó hiba ami szálkaszerűen beleragad az ujjunkba és egyszerűen nem tudunk vele mit kezdeni (ez elkerülhető ha valaki olyan elvetemült, hogy 1:1 ugyanazokat az alkatrészeket használja fel, amiket az Apple, de akkor már minek dzsunka, ha lehet eredeti, szentföldi, Designed in California?). Gyanítom, hogy akik OSx86-ot raknak fel gépükre, pont hogy nem az Apple-t lopják meg. „The first hit’s free”: egy szennyezett rendszert próbál ki a júzer, s közben rájön, hogy tényleg jobb, és elkezdi magát győzködni, hogy erre neki szüksége van s megérdemli (na jó, függés alakul ki, de ez már más csésze tea). És egyszer betelik a pohár, megunja hogy — például — nem támogatott a videókártyája, meg rájön, hogy ki tudja, a későbbi rendszerfejlesztéseket is fel tudja-e majd heggeszteni2, és (már ha megteheti) a sok bosszankodás helyett vesz egy igazit.

1 Az írási funkcióját még nem próbáltuk ki. A márkáját meg elfelejtettem megnézni, majd Gábor betoldja ide. (Gábor betoldja ide: Pioneer DVD-RW DVR-K16S)

2 A legfrisebb kernelek (amiket a 10.4.4 utáni frissítésekbe raktak bele) már csak a Core procikat támogatják, így a hekkelt változatban még mindig a 10.4.4 kernele fut. ͍gy kicsit necces lesz a Leopard—OSx86 támogatás…

Baj van

Fény derült a különleges összefüggés eredetére a wifi és az ethernet között: Umb3r70 a wifit ismeri fel ethernetként, és próbál DHCP-ről IP-t hozzárendelni, ami persze nem megy. Megoldást nem látok, a fórumok szerint az ethernetemet az OS natívan támogatja, nem lehet tehát mindenféle hekkelt .kext-ekkel operálni.

El is ment a kedvem a képfeltöltéstől.




Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 Hungary
Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 Hungary