Tag Archive for 'kötöttpályás'

Digitális ásatás

Ezerkilencszázkilencvenhét. Meg se próbálom felsorolni, hogy mik történtek ebben az évben, mert akkor még csak tíz éves voltam. Egy dologra viszont emlékszem: amikor a híradóban (akkor még a Híradóban) a négyes metró bármelyik pillanatban elkezdődő építéséről beszéltek, mindig ugyanazt a szuperszámítógépeken renderelt, valamelyik állomáson átúszó animációt használták. Csak úgy süvöltött belőle a jövő.


A múltkor bukkantam erre a virtuális valóság modellre, amiből a rég látott animáció készült. A Szt. Gellért téri állomás VRML modelljét az MTA Sztaki építette a Silicon Computers Kft. (magyar SGI forgalmazó) segítségével ’97-ben. Mondanám, hogy a múlt jövője, de ahogy nézem, csak részben retrofuturisztikus a linkelt ottlap és a bejárható modell: az építési dátumok nem stimmelnek, de ahogy látom, az útvonal például igen. Ha nem is fog 2002-re elkészülni ez a megálló, ’12-re inkább. Másik oldalról viszont talán még érdekesebb digitális relikvia a metrós oldal, emlékezzünk csak vissza arra a jövőképre, hogy majd a számítógépek teljesítményének fejlődésével virtuális valóság-készülékekkel megszabadulunk a tér korlátaitól és egy közös virtuális térben találunk újra egymásra. Emlékszem, én is kölcsönöztem a könyvtárból VRML tankönyvet, rajzoltam gömböket és egy fokkal bonyolultabb formákat, őszintén hittem ebben a jövőben (nb: ha valamiben hinni akarok, az a technológia csúnyán be fog bukni. Most éppen az Androidban hiszek). Egy ideig játszottak az emberek a VRML-lel, aztán nagyjából rájöttek, hogy ez így nem fog működni. Aztán most, hogy újabb generáció bukkant a Snow Crash-re, újra nekiültek, hogy majd a Second Life megvált minket.

Azt írja:

A megtekintéshez szükség van
  • egy erős grafikai képességekkel rendelkező számítógépre,

  • egy, a fenti gépen futó VRML-böngészőre.

és valóban. Szaggatott a gépemen.

Frequent…. flyer?

Maradva a kötöttpályás vonalnál (becsszó, írok majd mást is, két maces vár arra, hogy befejezzem), a MÁV (ami oldalán ajánlott böngészőnek az Internet Explorert javasolja) legújabb akciójában a menetjegyek megőrzését javasolja, amikkel lehet nyerni egy jómesszébe szóló vonatjegyet (München, Velence, Zürich, kétszemélyes, retúr, nemdohányzó) a leutazott kilóméterek függvényében. Mindegyik Világvároshoz más kilómétermennyiséget kell összegyűjteni, azt, hogy melyiket célzom meg, már a regisztrációnál be kell írni, ami enyhén szólva nagy hülyeség. Én merészen Zürichet jelöltem meg, ahhoz 2230 km-ről szóló menetjegyet kell összegyűjtsek (Bp-től mért távolság kétszerese, ééérted, oda-vissza), bele sem gondolva, hogy esetleg a vizsgaidőszak miatt a kelleténél talán kevesebbet fogok hazautazgatni. (Szóval miindenkinek fölös jegyét szivesen átveszem).

Kötöttpályás 2: újra jár a Négyeshatos, a hatalmas nagy felújítások után visszarakták az eddig is használt időszámításunk előtti korokból származó villamosokat. Ezért már megérte. Ezen kívül a Móricz végállomása nem hurok, nem kanyarog be a házak közé, hanem egyenesben végződik, a 3-as busz rajthelye mellett. Szóval sokkal messzebb kell másznunk. Már most tele van minden friss firkákkal, az eredeti állapot rekonstrukciója tehát megkezdődött.

Technorati Tags: ,

Helyi Érdekű Vasúti Hírek

Bár sem a kommüniké, sem a kommentár nem a legfrissebb, de azért gyakorló ingázóknak (nekünk) érdekes lehet.

Most aztán mindent bepótolok!

Gondoltam, hogy kommentekben reagálok a (virtuális)távollétemben történt eseményekre, de aztán rájöttem, hogy ebből egy szép kis önálló poszt is kikerekedhet.

Szoc. kollega (mint azt a blog hűséges olvasó olvashatták alantabb) nem jött velem hétfőn a fészkesfővárosba, hanem inkább otthon adsl-t kötött be, menőzik hogy wireless lanja van az ibookon (tessék csak elképzelni, ahogy málnaszedés közben előkapja a hátizsákjából, és posztol egy ööö… postot a blogjára … a lehetőségek határtalanok!), és keszüi közösségi házakba jár kampányeseményekről tudósítani (ajánlott irodalom: jelent meg egy könyv Toller L. titkáról, avagy hogyan is lett egy kackiás bajszú panelpolgárból — “itt élek önök között” — az ország egyik befolyásos pártembere). Várjuk (most akkor minek is használok itt többeszámot?)

Én meg mehetek egyedül a vonaton. A vonatjegyet meg persze már megvettem előre. Amiből az IC-pótjegyet két órával a vonat indulásáig lehet csak visszaváltani. Nosza, végigjárom a várakozókat: “nem kell egy jegy a mostani ic-re?” (ld. még “három paprika egy százas!” és társai az alujárókereskedelmből); a baj persze az, hogy a tipikus ic-utas jellemzően már jósokára előre megveszi a jegyet, és nem megy le az állomásra csomagokkal egy olyan vonat elé, amire nem biztos, hogy kap jegyet. No de mindegy, végül is sikeresen nyélbe ütöttem az üzletet és számottevő anyagi veszteség nélkül jöttem ki a történetből.

ad próbanyelvvizsga helyesírása: ennek az alján van egy olyan, hogy “devizahiteltörlesztőrészletnövekmény-kalkulátorával”. Az ígéret szép szó, a Landwirtschaftsausstellung meg hosszú, hogy egy faviccet süssek el még egyszer.

Statisztikákhoz, látogatottsághoz:
ne keseredjünk el, hogy minket csak safariban és operában néznek! Éljenek az alterböngészők! (ezt is firefox alól írom)
Rákerestem viszont erre a bolondemberes dologra, és nekem nem jött ki a gazsisztadi…stb. Mindenesetre örülök, hogy ilyen nagy szolgálatot tettem! “Ritkán írj, de akkor hasznosat!” (Választ a kérdésemre egyébként továbbra sem tudok)

Na és igen, majdnem elfelejtettem: holnap egy nagyon nagy prodzsektre készülök, ha tudok, majd tudósítok. Szurkoljatok, hogy sikerüljön! Csak annyit mondok, hogy a Jurassic Park ilyen őslényklónozgatós micsodája ehhez képest… én jégből fogok dolgozni — de csitt!

Underground

Igaz történetet mondok, hallga’!

Van egy kocsi a budapesti metróban (209-es pályaszám alatt), melyről legendák keringenek. A megbuherált kocsi, ahol az egyik ajtó feletti állomosakat feltüntető matrica alatt furcsa foszlány van különböző angol nevű állomásnevekkel. Ezt persze én amolyan szubkulturális urban legendnek véltem, amikor először halottam rólam, és már terveket szőttünk szoc.kollegával, hogy milyen félrevezető feliratú kis címkékent gyártunk majd (“Készítetett a Budapest Székesfővárosi Ganz Művekben, II. Ottó Isten kegyelméből Ausztria császára, Csehország, Dalmácia stb. királya, Magyarország apostoli királya uralkodásának x. évében” és ugyanez németül…), hogy jól félrevezessük a népet.

De tegnap rá kelett jönnöm, hogy a legenda igaz.

Éppen a Déli felé tartottam, hogy majd jól hazamegyek és meglepem az otthoniakat, amikor a befutó szerelvény pályaszámait szemlélgetve feltűntek a régóta keresett kétszázvalahányasok, én persze futás az első kocsiba, felszáll, körülnéz – és tényleg: ott volt. A matrica alatt valami kék alapon nyomtatott fecnin tényleg a “terminus”, “street”, “station” szavak voltak olvashatók. Én körbenéz a többi ajtó felett is, de sajnos ez az ennyi, ami a hajadani matricából maradt; a többit mind gondosan eltávolították, ami annál is valószínűbb, mivel a kocsi átellenes végés, a másik oldalon pedig amolyan nyomdahibás matrica volt az ajtó felett. (A kettes metró szabványszerűen a Déli pu.-ról közlekedik az Örs vezért tere felé, a térképeken, és ilyen matricákon is bal oldalt van a Déli, és jobb oldalon az Örs. De itt fordítva volt).

A víz is kivert, mire a Délibe értünk.