Talán nem teljesen fair végleges korrektúra előtti könyvfordításba belerúgni, de nem tudok elmenni mellette. A HVG gondozásában megjelenő Steve Jobs életrajzból ízelítőként közzétett első hat oldalon akkora fájdalmas tévedések, félrefordítások és simán esetlenül letükörfordított mondatok vannak, hogy hacsak a második kör korrektúra nem jelent egyben teljes újraírást is, a kész könyvet maximum humorforrásként szabad megvenni. Bár biztosan szórakoztató lenne egyenként belekötni minden apróságba, most csak azt a bekezdést idézem, aminél szó szerint felordítottam:

„Emberként mindig úgy gondoltam magamra, mint egy gyerekre, aki szereti az elektronikát – mondta. – Aztán olvastam valamit, amit egyik hősöm, Edwin Land a Polaroidtól, mondott. Arról, hogy milyen fontosak azok az emberek, akik az emberség és a tudomány kereszteződésében állnak, és úgy határoztam, ez az, amit csinálni akarok”. Olyan volt, mintha az életrajzához akart volna témákat ajánlani.

Izgalmas a kreativitás, ami akkor bújik elő, amikor egy erős egyéniségben az emberség és a tudomány egymással találkozik. Ez érdekelt a leginkább akkor is, amikor Franklin és Einstein életrajzait megírtam, és meggyőződésem, hogy ez lesz a XXI. század innovációs gazdaságának is a kulcseleme.

Na de mi is ez az emberség amiről beszél? Vegyük elő az eredeti szöveget és találjuk meg a képen elrejtett tíz apró különbséget:

“I always thought of myself as a humanities person as a kid, but I liked electronics,” he said. “Then I read something that one of my heroes, Edwin Land of Polaroid, said about the importance of people who could stand at the intersection of humanities and sciences, and I decided that’s what I wanted to do.” It was as if he were suggesting themes for his biography (and in this instance, at least, the theme turned out to be valid). The creativity that can occur when a feel for both the humanities and the sciences combine in one strong personality was the topic that most interested me in my biographies of Franklin and Einstein, and I believe that it will be a key to creating innovative economies in the twenty-first century.

Nem látok bele a könyvfordító-ipar működésébe, szóval persze, a kibicnek semmi se drága, de emberségszakos egyetemistaként azért fáj, hogy egy, a jelek szerint fontosnak tartott életrajzot egy se magyarul, se angolul nem tudó fordítóra bíztak. Igazán kár érte.

(Zárójel: ezt a ‘szellemtudományok és a természettudományok/technológia határán‘ című dumát ugyanúgy nagy kanállal nyaltam be és vettem át hitvallásomként, ahogy annó a Think Differentet is, pedig valójában ugyanolyan bullshit duma mindkettő. De olyan szép!)